A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A Cisco napokban közzétett friss tanulmánya szerint a számítási felhők forgalma a 2010-es 130 exabájtos értékről 2015-re 1,6 zettabájtra, azaz tizenkétszeresére nő. Az 1,6 zettabájtos (egy zettabájt = ezermilliárd gigabájt) érték nagyjából 22 ezer milliárd órányi zenefolyammal vagy ötezer milliárd órányi üzleti webes konferenciával vagy 1,6 ezer milliárd órányi online, nagy felbontású (hd) videofolyammal egyenértékű.

Az adatközpontok globális forgalma az előrejelzés szerint 2015-re a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő. Napjainkban a számítási felhőkhöz kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok összforgalmának mintegy 11 százalékát teszi ki, ez az arány 2015-ben meghaladja majd a 33 százalékot. A cloud tehát az információs technológia jövőjében meghatározó szerepet játszik majd.

SI-prefixumok
ElőtagJeleSzorzó
hatvánnyalszámnévvel
yotta-Y1024kvadrillió
zetta-Z1021trilliárd
exa-E1018trillió
peta-P1015billiárd
tera-T1012billió
giga-G109milliárd
mega-M106millió
kilo-k103ezer
Forrás: Forrás: Wikipédia

Az adatközpontok forgalmának túlnyomó többségét nem a végfelhasználók generálják, hanem maguk az adatközpontok és a felhő. Ez a forgalom döntően olyan műveletekből származik − például biztonsági mentések és másolások −, amelyek jellemzően láthatatlanok a végfelhasználók számára. 2015-re a forgalom 76 százaléka továbbra is az adatközpontokon belül marad, például a különböző virtuális gépek közötti forgalom formájában. A forgalom 17 százaléka az adatközpontok és a végfelhasználók között zajlik majd, míg további hét százalék az adatközpontok között keletkezik olyan műveletek során, mint az adatreplikáció és a frissítések.

Az, hogy egy ország vagy régió mennyire felkészült a felhő használatára, alapvetően három paraméterrel jellemezhető: a széles sáv elterjedtségével, az átlagos le- és feltöltési sebességgel, valamint az átlagos hálózati késleltetéssel. Noha egyes országokban, például Dél-Koreában, Japánban vagy  Dániában rendkívül jók ezen értékek, a felmérés szerint még ott is − akárcsak a lényegesen gyengébb paraméterekkel rendelkező kelet-közép-európai országokban − csak az alsó és középszintű felhőalkalmazásokra van készség.