Az elmúlt héten a lengyel kormány bejelentette, hogy 2020-tól ez eddigi 2250 zlotys minimálbért 2600 zlotyra emelnék. Korábban a béremelést bruttó 2450 zloty értékben határozták meg, de a Jog és Igazságosság párt vezetői programtervükben egyre magasabb minimálbért terveznek: 2023 végére már majdnem a jelenlegi duplájára növelnék a legkisebb adható fizetést.

Lengyelországon kívül a térségben Szlovákiában is nagyobb mértékű minimálbér-emelést kezdeményeztek, ahol a bérek 520 euróról 580 euróra növekednének. Ez összesen 11 százalékos emelést jelent a mostani bérekhez képest - derül ki az Mfor számításából. A helyi kormány a jövőben az átlagbér 60 százalékának megfelelő összegű bérminimumot is szeretné elérni, ami eleget tenne az új EB elnök elképzelésének az egységes európai minimálbérről.

Kapcsolódó

Ellenben Magyarországon a jövő év elejétől bruttó 149 ezer forintról 161 ezerre növekedne a minimálbér, ami csak 8 százalékos emelést jelent. A minimum adható fizetés egyelőre a régión belül Csehországban és Romániában a legalacsonyabb, az előbbi 1 százalékkal, az utóbbi körülbelül 42 százalékkal maradt a magyar alatt 2017-ben, de ez a jövőben megváltozhat. A portál adatai szerint 2020-ra várhatóan 12 százalékkal a magyar minimálbér felett lesz a cseh összeg, és a román bér is utolérheti a magyarokét.

A környező országokban meg lehet élni a legkisebb bérből

Magyarországon jelenleg a minimálbér szintje az átlagos bruttó bér 41 százalékát teszi ki, ennél csak Romániában alacsonyabb ez a szám (40 százalék). Ez alapján a magyar minimálbér lemaradóban van a régió többi országához képest. A minimálbérek adóztatása szempontjából is rosszul áll Magyarország: a kötelező legkisebb bérek 34 százalékát veszi el az állam különféle adók és járulékok formájában. Romániában adóztatják a legnagyobb mértékben a béreket, ahol az elvonások 41,5 százalékosak. Az elvonás mértéke Lengyelországban 21, Szlovákiában 16, Csehországban pedig 14 százalékos - írta a Mfor.

Az emelés a minimálbérből élő magyarok számára - akik az ország dolgozóinak körülbelül 42 százalékát teszik ki - azt jelenti, hogy az adóterhelés után jövőre már havi nettó 106 ezer forintot kaphatnak. Ehhez képest a cseh, lengyel is szlovák minimálbéresek is jóval többet keresnek majd a tervezett emelések után. Ráadásul az Eurostat adatai alapján a visegrádi országok közül mindegyik lakói sokkal jobban meg tudnak élni az adott ország minimálbéréből, mint a magyarok. (Árnyalja a képet, hogy a magyar minimálbéresek igen jelentős része feketén, zsebbe kapja a fizetése egy részét. Pontosan nem lehet tudni, hány embert érint ez a szisztéma, de egyes becslések szerint akár milliós nagyságrendben is lehetnek dolgozók akiket ily módon, szürkén foglalkoztatnak.)