Több kérdést is feltett a kormánynak Kocsis-Cake Olivio párbeszédes képviselő a Budapest Bank eladásával és a Takarékbank, MKB, Budapest Bank hármas tervezett egyesülésével kapcsolatban. A képviselő egyebek mellett arra volt kíváncsi, milyen szakmai indokok, hatástanulmányok, elemzések alapozzák meg, hogy a Budapest Bank a Takarékbankkal és az MKB Bankkal egyesüljön? Ezeket a megalapozó szakmai anyagokat mikor hozzák nyilvánosságra?

Mi haszna származna a magyar államnak abból, hogy a Budapest Bank egyesül két másik bankkal ahelyett, hogy értékesítenék azt? Az egyesülést követően az állam nem kap pénzt, míg értékesítés esetén igen. Miért nem tervezik az évekkel ezelőtti vételár felett értékesíteni a bankot? Hogyan biztosítja a kormány, hogy a három bank által létrejövő "szuperbankban" az államnak irányító szerepe legyen és minél nagyobb tulajdonosi arányt képviselhessen?

A képviselő kérdésére Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára válaszolt. Ebből kiderült, hogy a kormány tárgyal az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a Budapest Bankbank meglévő többségi állami tulajdon megszüntetéséről. A szándéknyilatkozat a versenyjogi szabályok betartása mellett biztosít lehetőséget a tényleges döntés megalapozásához szükséges üzleti információk cseréjére, amelyek alapján meghozzák majd a döntést.

A döntéshozatal során a magyar államnak az egyesülést követően a tulajdonában maradó részesedés értékét kell összevetnie a Budapest Bank önálló értékével. Egy piaci alapú tranzakcióban ugyanis a részesedéseknek arányban kell állniuk az egyesülésben részt vevő társaságok értékével.

Ez a válasz azt jelentheti, hogy a Takarékbank, MKB és Budapest Bank által létrehozott holdingtársaságba kerül be a Budapest Bank. Az állam ezzel kiszáll a bankból, de tulajdonos marad a holdingcégben, amelyben ott van a másik két hitelintézet is. Hosszabb távon a három bank egyesülhet is, akkor az állam ebben a bankgigászban maradhat résztulajdonos.