Több Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei sertéstelepről is azt hallotta az Index.hu az elmúlt napokban, hogy állatorvosi utasításra teljes disznótelepeket altattak el, mert egyes állatokban magas lázzal és belső vérzéssel járó betegségek jelentek meg.

Hivatalos tájékoztatás szerint azonban Magyarországon még soha nem bukkant fel a háziállatokban a betegség, csak a vaddisznóállományban.

Kapcsolódó

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Index kérdésére közölte:

Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, házi sertésben nem mutatták ki a kórokozót a vizsgálatok. Az ASP jelenléte miatt házi sertések leölésére nem került sor, ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen célú intézkedéseket. Utóbbi esetre, azaz a gyanú alapján történő azonnali leölésre valóban sor került már, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél sem igazolták végül a betegség jelenlétét.

A hivatal továbbá azt is közölte a portállal, hogy az ország területén egyéb betegségekkel (például sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómák) kapcsolatos mentesítési programok is zajlanak.

Fontos lenne a védekezés

Az ASP belobbanása szempontjából az augusztus és a szeptember különösen kockázatos, mert ilyenkor a nyáron a mezőgazdasági földeken turkáló vaddisznók visszamennek az erdőbe, ahol megjelenik a makk, mint táplálék. Az állomány koncentrálódik, több az interakció, márpedig a betegség minden testnedvvel, szövettel könnyen terjed.

Az új hivatalos védekezési mechanizmus, a 2/2019-es állategészségügyi határozat értelmes intézkedéseket tartalmaz, és nincsenek benne olyan ellentmondások - vélekedtek szakemberek. Az afrikai sertéspestis megállításához viszont az kell, hogy a vadászok a jelenlegi állományt mintegy ötödére ritkítsák, hogy ezáltal érdemben csökkenjen a vadak között a találkozás és a társas érintkezés.

A járvány természetesen évente 150 kilométert tesz meg. Ez jó eséllyel lassítható, illetve a betegség izolálható, de "humán segítséggel" fel is gyorsítható a terjedés:emberi segítséggel ugyanis a kór naponta akár 4-500 kilométert is megtehet, amihez már valóban hús vagy fertőzött cipő, munkaeszköz tudatos szállítása szükséges.