A magyar parlament 2018 december 12-én megszavazta a munka törvénykönyve módosítását, amely 2019. január 1-jével lépett hatályba. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) álláspontja szerint ez sérti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003/88/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit - írja az Európai Bizottságnak címzett panaszában a MASZSZ elnöke, Kordás László.

A módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, s csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.

Kapcsolódó

A törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát - ami 36 hónapra nő -, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referenciaidőszakot, amelynek esetében marad 12 hónap. A jogalkotó a MASZSZ álláspontja szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó Irányelv tételes jogi rendelkezéseinek.

A MASZSZ véleménye szerint a magyar kormány ezzel meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait. A törvény ilyen módosítása sérti ugyanis a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony - illetve a vállalkozás - megszűnésének egyes eseteiben.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért kéri, hogy az Európai Bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a jelzett törvénymódosítás mennyiben felel meg az Európai Unió jogrendjének, a 2003/88/EK irányelvnek.