Múlt csütörtökön, ahogy véget ért az EU-s csúcstalálkozó Brüsszelben, máris kezdődött egy újabb kétnapos csúcs ugyanott, az ASEM, vagyis az európai és ázsiai országok találkozója. Összesen 51 ország vezetője vett részt rajta. Ennek keretében szerveztek egy találkozót Abe Sindzó japán miniszterelnök és a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei között is, csütörtök délutánra. Csakhogy a találkozón történtekről semmit sem közöltek: a találkozó ténye megjelent a japán miniszterelnök honlapján, és az esemény létezéséről a szlovák, a cseh és a lengyel sajtó is beszámolt, de a tárgyalások tartalmáról egyetlen szó sincs ezekben a tömör közleményekben - írja a 444.hu.

Kínos

Kapcsolódó

A portál ugyanakkor diplomáciai körökből származó információk alapján úgy tudja, azért hallgat minden résztvevő a tárgyaláson történtekről, mert kínos véget ért a megbeszélés. Nem sikerült aláírni ugyanis a tervezett közös nyilatkozatot.

A 444.hu úgy tudja, hogy a közös nyilatkozat Magyarország ellenállásán bukott meg. A tervezetben volt két olyan utalás, ami kellemetlen lehetett volna Kína számára. Az egyik a tengerhajózás biztonságára, a másik a Dél-kínai-tengert érintő vitákra utalt volna. Mindkét felvetés a kínai törekvéseket intette volna óvatosságra, a diplomácia elég burkolt nyelvezetével.

A magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ezek az utalások kerüljenek ki a szövegből, így viszont a japánok már nem voltak hajlandók aláírni.

A szaktárca cáfol

A  KKM a cikk megjelenését követően egy közleményt adott ki, melyben kijelentette:

A V4 miniszterelnöki találkozók nem sajtónyilvános részét nem kívánjuk kommentálni, de az úgynevezett 444 portálon megjelent hír dezinformáció, tipikus álhír!

Volt már ilyen

A 444.hu emlékeztet arra, hogy a magyar kormány idén már többedik alkalommal áll ki Kína mellett, akár diplomáciai bonyodalmak árán is. Megvétózott például egy EU-s nyilatkozatot, ami arra intette volna a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a számukra megalázó fordulatok elfogadásától, a Kínával kötendő kétoldalú egyezményekben. Illetve, a magyar kormány volt az egyetlen, amelynek nagykövete nem írt alá egy közös EU-s tiltakozást a kínai gazdasági nyomulás politikai motivációival szemben, így azt a 28-ból csak 27 ország nevében lehetett kiadni.

Képünk forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs