A független parlamenti képviselő tavaly indított pert a Budapest-Belgrád vasúti beruházás finanszírozására kötött kínai-magyar hitelszerződés kiadásáért, miután a közérdekű adatkérését elutasították. Az elsőfokú bíróság nyilvánosságkorlátozó döntése ellen fellebbezést nyújtott be. A bíróság másodfokon annak bizonyítására kötelezte a külügyminisztériumot, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit - írja Szél Bernadett.

A külügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a titkosítás során kizárólag a kínaiak érdekeit vették figyelembe és egy általuk megküldött lista alapján döntöttek a szerződés titkosításáról. A bíróság mai döntésében megállapította, hogy a minisztérium nem csatolt semmi olyan dokumentumot, ami hitelt érdemlően bizonyította volna, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit - írja az eljárásról a politikus a Facebook-oldalán.

Kapcsolódó

Az ítélet jogerős, a külügyminisztériumnak 15 napon belül ki kell adnia a hitelszerződést.

A kormány a magyarországi, Soroksár és Kelebia közötti vasúti szakasz fejlesztésére a kínai Eximbankkal kötött 2,078 milliárd dollár (több mint 600 milliárd forint) értékű hitelszerződést, ebből a beruházás 85 százalékát finanszíroznák, a fennmaradó 15 százalékot önerőből fedeznék. (A kivitelező kínai-magyar konzorcium tagja között ott vannak Mészáros Lőrinc cégei is.)

A MÁV tavaly már 73,5 milliárd forintot elköltött a Budapest–Belgrád vasúti beruházáshoz kapcsolódóan.