A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Megrekedt az országos bérajánlás kiadásáról szóló egyeztetéssorozat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) múlt heti monitoringbizottsági ülésén. Akkor a szakszervezetek beleegyeztek volna egy sávos, 4−5,2 százalékos emelésről szóló ajánlatba − információink szerint ebbe a kormány is belement volna. Ez főleg az állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalatok, köztük a MÁV szakszervezetei számára jelenthet orientációs pontot − így a Ligának is fontos. Nem meglepő tehát, hogy a Liga éles hangú közleményekben ostorozza a megállapodás kerékkötőjének tartott VOSZ-t, amely egyelőre elzárkózik a megállapodás aláírásától.

Az első félévben biztosan nem leszünk partnerek a bérajánlásról szóló megállapodásban, meglátásunk szerint nincs abban a helyzetben a magyar gazdaság, hogy ilyet kiadhassunk − mondta lapunknak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Azt is komoly problémának tartja, hogy még nem jelent meg a kormányrendelet arról a támogatásról, amelyet a 11 legnehezebb helyzetben lévő ágazatnak ígértek a minimálbér-emeléshez, bár a szükséges 10 milliárd forint átcsoportosítására vonatkozó módosító javaslatot már beadta a kormány a költségvetési törvényhez. Bízunk benne, hogy a héten ezt elfogadják, a jövő héten pedig már a kapcsolódó rendelet is megjelenik a közlönyben − tette hozzá Dávid Ferenc.

Miután nem született egyezség, a szakszervezetek visszatértek a saját javaslataikhoz − mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A konföderáció tegnapi elnökségi ülésén elhangzottak szerint a helyi bértárgyalások során széles körben sikerült elérniük az MSZOSZ tagszervezeteinek a saját hatáskörben javasolt 5,2 százalékos emelést. Az ágazatok és cégek eltérő lehetőségei itt is tetten érhetőek: 3,5−6,5 százalék között szóródnak a már aláírt megállapodások. A járműiparban kifejezetten bőkezűek voltak a cégek, az élelmiszer-ipariak többségénél viszont a veszteségek miatt csak a béren kívüli juttatásokról, illetve a kollektív szerződésekről sikerült megegyezni, béremelésről nem. A nagy kereskedelmi cégek egy részénél sincs még megállapodás, bár sok helyen éves átlagban megadták az 5 százalék fölötti emelést a garantált bérminimum fölött keresőknek (az ágazatban a foglalkoztatottak több mint kétharmadát bérminimumon szerepeltetik).

Ezzel tulajdonképp lezárult az idei bérajánlásról szóló egyeztetéssorozat − közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics nem érti, hogy a két másik konföderáció miért nem támogatta kezdeményezésüket − ha már az MGYOSZ is fogadókésznek mutatkozott −, amely szerint legalább egy, a versenyszférára érvényes ajánlást fogadjanak el. Ez rögzítette volna, hogy a szakszervezetek hozzáférhessenek a vállalati adatokhoz, illetve hogy a munkáltatók nem keresetcsökkentési célzattal döntenek a műszakszervezésről. Ugyan ígéretet kaptunk rá tavaly, hogy a műszakpótlékok új szabályozása nem fogja visszavetni a kereseteket, sőt szükség esetén az Mt.-t is módosítanák emiatt − emlékeztetett Palkovics −, de máris van rá példa, hogy hajnali háromkor kezdődő műszakra 30 helyett csak 15 százalékos pótlékot fizetnek.