Magyarország évtizedek óta az európai daganatos halálozási statisztikák élmezőnyében szerepel. A probléma nem pusztán az, hogy sok a daganatos megbetegedés, hanem az is, hogy ezek jelentős része későn kerül felismerésre, és a terápiák hatékonysága erősen függ attól, milyen állapotban jut el a beteg az ellátórendszerbe. 

A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális kihívásra kíván választ adni: a cél nem egyetlen új gyógyszer vagy eljárás kifejlesztése, hanem egy olyan kutatási és fejlesztési háttér megteremtése, amely hosszabb távon javíthatja a diagnosztikai és terápiás döntések minőségét.

A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium az NKFI Alap „Nemzeti Laboratóriumok” programjának részeként jött létre, és azt a célt tűzte ki, hogy a magyar onkológiai ellátás egyik legérzékenyebb pontján avatkozzon be: ott, ahol a kutatás, a diagnosztika és a klinikai gyakorlat találkozik. Az NTL projekt négy éven át tartott és kétmilliárd forintból valósult meg.

A program híd szerepet töltött be az alapkutatás, a klinikai kutatások és a transzlációs kutatási tevékenységek között

–  mondta Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a projektzáró eseményen. 

A NTL program regionális szinten is jelentős eredményekkel bír, Magyarország és az OOI látható és elismert szereplője lett az európai kutatási térnek. Az OOI Európa első komprehenzív rákközpontjaként régiós szinten is elismert lett  – tette hozzá a főigazgató.  

A programot három alapprogramra tagolták – mondta Nagy Péter, programvezető, tudományos igazgató. 

  • Első alapprogram a magyar onkológiai adatbázis fejlesztése és klinikai hasznosítására fókuszált.
  • A második az innovatív terápiák és a diagnosztikai protokollok fejlesztésére koncentrált. 
  • A harmadik pedig a tudományos fejlesztések klinikumban való alkalmazását tűzte ki célul.

A NTL program a magyar rákkutatást olyan dimenzióba helyezte, ami hazánkban is és nemzetközileg is komoly láthatóságot jelent. A betegágynál megfogalmazott kérdésekre tudományos igényességgel keresték a megoldásokat. Páratlan szinergiát sikerült létrehozni a klinikusok és a kutatók között – tette hozzá a programvezető.

Újraírták a magyar rákstatisztikát

A 25 nemzeti laboratóriumból – ami létrejött Magyarországon – az egyik a Nemzeti Tumor Laboratórium projekt. A projekt célja, hogy a betegellátás hatékonyságát növeljék, mind a diagnosztika, mind a terápiás ellátás során. Az első és legfontosabb egy adatbázis építés volt, valamint az, hogy a nemzeti rákregiszter adatbázisán egy tisztítást hajtottak végre.

A projektben 78 kutató-fejlesztő munkatárs, 109 fiatal kutató és 30 technikus, adminisztrációs munkatárs vett részt. 

Kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) egy olyan adatbázist hoztak létre, amely a magyar rákstatisztikát újra írja, mind a rák előfordulása és halálozási statisztikái tekintetében. 

Példaként említette, hogy a mesterséges intelligencia (AI) segítségével új alapokra helyezték a képalkotó diagnosztikai eljárásokat, az örökletes tumorok diagnózisnál pedig, számos család betegségei mögött álló problémákra sikerült megoldást találni. Kiemelte: az örökletes rákrizikó vizsgálata során, az esetek negyedében genetikai eltérés mutatkozik, amire nagyon oda kell figyelni. Valamint a projekt keretében elkezdték egy onkológiai gyógyszer fejlesztését is.

Több esetben megtalálták a génhibát

Az onkológiai adatbázis fejlesztésével kapcsolatban Patócs Attila, egyetemi tanár, az OOI főorvosa arról beszélt, hogy eddig a genetikai eredményeket korábban 96 nap alatt kapták meg, most viszont 66 nap alatt megérkeznek. Beszélt a költséghatékonyságról is, mert most ötször költséghatékonyabban, és egységnyi idő alatt háromszor annyi betegek tudtak ellátni.

A genomszekvenálásnak komoly jelentősége van az onkológiában, és kiemelte, hogy több olyan családot is találtak, ahol 10-15 éven át nem sikerült azonosítani a betegségért felelős génhibát, de most az új technológiáknak köszönhetően sikereket értek el. 


A másik kiemelt területe a projektnek, az onko teamek voltak, az esetek 26 százalékában lehet a genetikai vizsgálatokkal célzott terápiás döntést megfogalmazni, és ebben Magyarország nem áll rosszul, Európa élmezőnyébe tartozunk.

Magyarországnak elég rosszak a rákstatisztikai adatai, mind előfordulás, mind daganatos halálozás tekintetében – mondta Kenessey István az OOI, egyetemi adjunktusa. Az OECD felmérése szerint a Magyarország a legtöbb legtöbb daganatos kockázati faktor alapján a legrosszabbak között áll. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet az adjunktus arra, hogy ez nem azt jelenti, hogy egész Európában mi isszuk a legtöbb alkoholt, nem mi dohányzunk a legtöbbet, és nem mi vagyunk a legelhízottabb nemzet, de az élbolyban vagyunk. Egy faktorban teljesítünk jól mégpedig a HPV-átoltottságban. 

Kapcsolódó

Magyarországon a kórházaknak adatszolgáltatási kötelezettsége van, ha egy betegnél daganattal kapcsolatos beavatkozás történt a rákregiszternek jelenteni kell, de kapnak adatokat a NEAK-tól és a KSH-tól is. A adatokat a taj-számok alapján rögzítik.

A számok alapján az látszik, hogy az elmúlt két évtizedben a daganatos betegek száma növekedést mutat, a halálozás pedig stagnál. Volt ugyan egy trendváltás is, míg korábban a tüdőrák volt vezető helyen, most a vastag- és végbélrákos betegek vannak a legtöbben, a tüdőrák előfordulása a második helyen áll, a mellrák pedig a harmadik leggyakoribb ráktípus.

Kiemelte, hogy ez a három betegség felel a magyar daganatos halálozás 50 százalékáért. Példaként említette, hogy a tüdőrákos betegek adatainak tisztítása során kiderült, hogy 12 ezer tüdőrákból 9500 volt, ami valójában tüdőráknak bizonyult.

Azt is látják az adatokból, hogy a 20-49 éves korú nőknél az emlőrák incidenciája nő, a vastagbélrák esetében is növekedést látnak ugyanebben a korosztályban. A kezelések visszacsatolásával kapcsolatban elmondta, hogy a tüdőrákos betegek esetében az immunterápia egy komoly túlélési előnyt jelent egy darabig, de jellemzően a kezelés harmadik évben történik valami. Ilyenkor drasztikusan csökken a betegek várható túlélési esélye. 

Az adatok tárolásához stratégiára van szükség

Magyar daganatos betegek túlélését nemzetközi kontextusba is megpróbálták elhelyezni, a legtöbb daganat típusnál a várható túlélés növekedett. Az egészséggazdasági összevetés alapján az látszik, emlőrák és a méhnyakrák esetében egyértelműen hatékonyak kezelések és jók a túlélési esélyek. De például vannak olyan tüdőrákos betegek, ahol a terápia során a páciensre a világ összes pénzét rá lehet költeni, sajnos nem lesz eredményes a terápia.

Hozzátette: hogy az adat az új olaj, de a nyers adat nem igazán hasznosítható, ugyan úgy mint a nyersolaj, ezeket fel kell dolgozni, és míg az olaj egyszer el fog fogyni a Földről, az adat az csak termelődni fog.

Jelenleg évente 200-300 terra adat generálódik a regiszterekben, ezeknek az adatoknak a tárolását pedig meg kell oldani, ez az adathalmaz egy nemzeti kincs, ehhez pedig forrásokra van szükség, erre egy nemzeti stratégiát kell megalkotni – tette hozzá Patócs Attila.