Kettős védvonal kell, a nők az elmúlt évtizedek cigarettatrendjének áldozatai

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatójával készült interjúból kiderül:

elsők vagyunk a tüdőrákos halálozásban az EU-ban;
lassan több női tüdődaganatos beteg lesz, mint férfi;
nem jelentenek biztonságos alternatívát a hevített dohánytermékek;
cél, hogy legyen népegészségügyi szűrőprogram az LDCT-szűrés.

2021-ben Magyarországon az Európai Unión belül a legmagasabb volt a tüdőrák standardizált halálozási aránya; 100 ezer férfira 112 haláleset jutott, 100 ezer nőre pedig fele ennyi. Miért ennyire rosszak a mutatóink?

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Fontos leszögezni, hogy a hazai adatok is nagyon szomorúak, de világszerte is vezető halálok a tüdőrák. Magyarországon évente közel tízezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak és sajnos nyolcezer halálokért is a tüdődaganatok a felelősek. Ez nem hazai specifikum, a megbetegedés világszerte nagyon sok kihívást jelent.

A 90-es évek óta megfigyelhető, hogy a férfiak körében csökken a tüdőrákos megbetegedések aránya, ugyanakkor a nők körében növekedés figyelhető meg és ez Magyarországra is jellemző.

Ennek hátterében elsősorban a dohányzási szokások megváltozása állhat: egyes kutatások szerint a nők érzékenyebbek lehetnek a dohányfüst rákkeltő hatásaira. A növekvő arányt az is befolyásolhatta, hogy az 1970-es évektől elterjedtek a vékonyabb, úgynevezett „light” cigaretták, amelyek divatosnak számítottak, és sok nő éppen ekkor szokott rá a dohányzásra. A 90-es években kilenc tüdőrákos férfi betegre egy nőbeteg jutott, mára az arány közelít, 2030-ra várhatóan kiegyenlítődik, ugyanannyi beteg lesz mindkét nem esetében. Ezért a női rizikóra is külön figyelmet kell fordítani.

Melyik a legveszélyeztetettebb korcsoport a tüdőrák szempontjából?

A hazai adatokat ismerve, a dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrákos betegek átlagéletkora 65 év, ugyanakkor sajnos a fiatalabb korosztályban is találkozunk tüdőrákkal.

Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik. Ez a rossz szokás, mennyiben felelős a tüdőrák kialakulásáért?

A tüdőrák legnagyobb kockázati tényezője a dohányzás, a megbetegedések 70-80 százaléka ehhez köthető. De fontos arról is beszélnünk, hogy az új típusú dohánytermékek – az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek, semmiképpen nem jelentenek biztonságos alternatívát. Ezek ugyan másképp működnek, mint a hagyományos cigaretta, de ugyanúgy károsítják a légutakat, az érrendszert, az idegrendszert, az anyagcserét, továbbá gyulladásos folyamatokat idéznek elő és gyengítik az immunrendszer védekező képességét. Mivel egyre fiatalabbak kezdenek cigarettázni, egyre korábban alakul ki a nikotinfüggőség, ami hosszú távon még nagyobb kockázatot jelent.

Kapcsolódó

Az intézetben havonta–kéthavonta találkozunk olyan, légzési elégtelenséggel érkező fiatallal, akinél az új dohánytermékek használata áll a háttérben.

A légzőszervi betegségek jelentős hányada krónikus gyulladás következménye. Egyre több kutatás eredménye utal arra, hogy a hevített dohánytermékek is összefüggésbe hozhatók a daganatos megbetegedésekkel. Emellett fontos megemlíteni a légszennyezés hatásait, valamint a különböző foglalkozási ártalmakat is, – például a fodrászok, műkörmösök agy vegyi üzemekben dolgozók esetében a belélegzett gőzök és mérgező anyagok hosszú távú hatását. Illetve a krónikus tüdőbetegségek, mint a COPD vagy az asztma szintén növelik a tüdőrák kockázatát.

A tüdőrákos betegek incidenciája évtizedek óta nem csökkent jelentősen Magyarországon sem. Ennek hátterében mi állhat?

2013-ig volt kötelező Magyarországon a tüdőszűrés, ám a mellkasröntgen a tüdődaganatos betegség korai felismerésében nem bizonyult hatékonynak. Ez nem azt jelenti, hogy a vizsgálat ne volna hasznos: a TBC visszaszorításában például kulcsszerepe volt, és jelenleg is igaz, hogy a panaszmentes tüdőrákos betegek mintegy 20 százalékát mellkasröntgen során fedezik fel. A cél azonban az, hogy a tüdőrákot minél korábbi stádiumban fedezzük fel, mert a tüdődaganat alattomosan fejlődik ki és sokáig nem ad tüneteket. Erre pedig az alacsony dózisú CT-vizsgálat adhat megoldást.

Vagyis a leginkább érintett rizikócsoport számára az alacsony dózisú computer tomográfiás (LDCT) vizsgálatot kellene népegészségügyi szűrőprogramként bevezetni?

A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a szűrőprogramok, akkor hatásosak, ha először a rizikócsoportra fókuszálunk. A betegek háromnegyedét előrehaladott stádiumban fedezzük fel; ha ezt az arányt meg tudjuk fordítani, akkor a kiemelt betegek 80 százaléka műthetővé válhat. Kutatások szerint, az LDCT-szűrés akár 20–26 százalékkal csökkenti a tüdőrák miatti halálozást. Ez kiemelkedő eredmény az onkológiában. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már korai stádiumban is elérhetők a legmodernebb célzott és immunterápiás módszerek, amelyek korábban csak az előrehaladott esetekben voltak opciók.

2013-ban indult a HUNCHEST program, amelyben négy csoportot szűrtünk az intézetben. Dohányzókat és nem dohányzókat, COPD-s betegeket és nem COPD-s betegeket. A HUNCHEST hazai LDCT második nagy programját már az ország 18 centrumára kiterjesztettük. Széles körű bevonással dolgoztunk: a háziorvosokat is megszólítottuk, hogy irányítsák hozzánk a rizikócsoportba tartozó pácienseket, és emellett dohányzásleszokást támogató programot is biztosítottunk az erős dohányosoknak. Ebben a programban mintegy négyezer fő vett részt. Amíg nincs szervezett népegészségügyi LDCT-szűrőprogram, addig a hazai szervezésű programok mellett nemzetközi projektekkel is igyekszünk biztosítani az alacsony dózisú CT-vizsgálatokat. Idén zárul le például a SOLACE uniós projekt,aminek keretében további kétezer főt vontunk be a vizsgálatokba.

Évente egyébként hányan járnak tüdőszűrésre? És mi lenne az optimális páciens szám?

Azt látjuk, hogy minden évben egyre kevesebb a tüdőszűrésen résztvevők száma. Ahogy már említettem, ez a vizsgálat 2013 óta nem kötelező, és a foglalkozás-egészségügyi szabályozás is változott.

De amíg 1970-ben 7,2 millió szűrővizsgálatot regisztráltak a tüdőgondozókban, ez a szám tavaly már csak 894 ezer volt.

A közel 900 ezer mellkas röntgen során 747 tüdőtumoros beteget diagnosztizáltak.

Hogyan alakult az ötéves túlélés a tüdőrákos betegeknél?

Az elmúlt 15-20 évben fantasztikus eredményt hoztak a a modern, egyénre szabott terápiák. A tüdődaganatos betegség diagnózisa, ma nem jelent halálos ítéletet. A tüdőráknak nagyon sok altípusa van és az új, innovatív terápiák, az áttétes betegeknek is akár plusz 5-10 évet adhatnak. Az immunterápiák a szervezet saját védekezőképességét erősítik, és ma már nemcsak előrehaladott, hanem korai stádiumban is alkalmazhatók. Ezek a kezelések megkétszerezik a túlélést. A korábbi kemoterápiák ezzel szemben jellemzően 11-12 hónapos túlélést biztosítottak.

Zajlanak klinikai vizsgálatok a tüdődaganatos betegek számára Magyarországon?

Igen. Több mint 50 klinikai vizsgálat zajlik az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben is a tüdőrákos betegek bevonásával. A tüdőrák nagyon sokrétű betegség, a klinikai vizsgálatok pedig plusz esélyt adnak a túlélésre, gyógyulásra. A kutatásban részt vevő betegek olyan terápiákhoz férhetnek hozzá, ami még nem befogadott a betegek számára is térítésmentesek.

Vannak olyan betegek is akik, nagyon egészségesen élnek, sportolnak, soha nem dohányoztak és mégis tüdőrákot diagnosztizálnak nála. Ez miért történhet meg?

A tüdőrákos megbetegedés esetén 7-9 százalékban előfordul ugyan családi halmozódás, de jellemzően nem örökletes betegség. Ezért is olyan fontos az egészségtudatos életmód, mint első védvonal. Aki „befektet” az egészségébe – egészségesen él, mozog –, a megelőzés mellett annak a gyógyulási esélyei is jobbak még akkor is, ha a betegséget diagnosztizálnak nála. Szeretnénk, ha az emberek megértenék: az életmód nem elvont fogalom, hanem napi döntések sorozata, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizzük a légzőrendszerünk egészségét.