A Magyar Nemzeti Bank Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából 15 ezer névértékű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a magyar költészet napján, április 11-én. A Petőfi Irodalmi Múzeum tematikai szakértésével készült emlékérméket Pelcz Balázs szobrászművész tervezte.

Az emlékérme előlapjának központi motívuma Nemes Nagy Ágnes Szobrokat vittem című versének képi megjelenítése: egy süllyedő vitorláshajó stilizált ábrázolása három óriási fejszoborral a fedélzetén. A víz felületén a Kossuth-díjas költőnő kézírásával olvasható a vers első sora. A költemény, mely a sírkövén is olvasható, Nemes Nagy Ágnes életművének központi kérdését, az alkotó ember dilemmáját fogalmazza meg a verseire oly jellemző szikár megfogalmazással, a tárgyiasság eszközével. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: középre helyezett felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, két-két egymás alatti sorban, bal oldalon a „2022” verési évszám és a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „15000” illetve „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat.

 

Kép: MNB

Az emlékérme hátlapján Nemes Nagy Ágnes portréja látható, a háttérben könyveivel és az általa példaképként tisztelt Babits Mihály költő portréjával. A hátlap szélén, fent, köriratban a „NEMES NAGY ÁGNES”, bal oldalon, két, egymástól kissé eltolt sorban a Nemes Nagy Ágnes születésének és halálának évét jelölő, „1922” és „1991” felirat olvasható. A hátlap szélén, lent, bal oldalon – a portré ábrázolásába illesztve – Pelcz Balázs tervezőművész mesterjegye látható.

 

 

 

Kép: MNB

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2000 forintos névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 30,8 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5000 darab készíthető - közölte a Magyar Nemzeti Bank

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. Férjével, Lengyel Balázs író-kritikussal ugyanebben az évben alapította meg a Nyugat eszmeisége folytatásának is szánt, a fiatal írónemzedéket tömörítő Újhold című irodalmi folyóiratot, melyet 1948-ban betiltottak. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott.

Második kötete Szárazvillám címen 1957-ben, a harmadik 1967-ben Napforduló címmel jelent meg. Ennek kötetindító Között-ciklusában közölte Szobrokat vittem című emblematikus versét is. Ezután három gyűjteményes kötete jelent meg (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld emlékei). Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon Nemes Nagy Ágnest.

Költészete mellett esszéisztikája is jelentős. Mesterei, Halász Gábor és Szerb Antal után a babitsi esszéíró hagyomány örököse. Új alapokra helyezte Babits Mihály költészetének kortárs értelmezését. 1986-ban Lengyel Balázzsal új formában felélesztették az Újholdat (Újhold-Évkönyv), amelynek összesen tizenkét kötete jelent meg egészen Nemes Nagy Ágnes haláláig.

Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismeréseként a Kossuth-díjat (1983). A második világháború alatt folytatott életmentő tevékenységükért 1997-ben Lengyel Balázzsal együtt megkapták a Yad Vashem, a „Világ Igaza” kitüntetést. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.