Ha az elemzőkön múlna, a jegybank idén már nem változtatna a 9,5 százalékos kamaton – ez a megállapítás szűrhető le a lapunk által készített felmérésből. Abban szinte teljes az egyetértés, hogy a monetáris tanács a jövő heti ülésén nem nyúl az irányadó kéthetes betéti kamathoz. A rendelkezésre álló makroadatok – folyó fizetési mérleg, államháztartás – ugyan erősen romló egyensúlyi helyzetről tanúskodnak, ez pedig elvileg el kellene hogy bizonytalanítsa a befektetőket, ennek ellenére a nemzeti valuta iránti kereslet rekordmértékűre nyomta le az euró árfolyamát a napokban. A magyar, illetve a regionális, valamint a Fed és az Európai Központi Bank (ECB) kamatai közti különbözet a jelek szerint jóval többet nyom a latban, mint a makrohelyzet miatti kétségek. Egyes vélemények szerint a pénzbeáramlás mértéke kamatemelési várakozást tükröz, ám az elemzők szerint a forint jelenlegi árfolyama elégséges az MNB idei inflációs céljainak teljesítéséhez. Ezt egyébként maga a jegybankelnök is megfogalmazta e heti sajtótájékoztatóján. Kamatcsökkentést viszont a külső és belső mérlegek helyzete nem indokol. Az elemzők arra számítanak, hogy hamarosan kipukkad a lufi, vagyis csökken a kereslet a forint iránt. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője szerint néhány napig nem várható érdemi változás a forintpiacon: 239–240 forint között ingadozhat az euró, év végére azonban 1,5–2 forinttal erősödik. Zsoldos István, a CA IB Rt. elemzője is úgy véli, hogy a forint elérte a maximumát, s nem tapad a sáv széléhez. Jövőre az elemzői átlag alapján a jegybank 50–75 bázisponttal mérsékelheti a kamatokat. A csökkentésben mindenki biztos, a mértékét 25 és 100 bázispont között jelölték meg. Többen inkább a második félévben számítanak erre a lépésre: Detrekői László, a CIB elemzője szerint az első félévben meglóduló infláció miatt az MNB az első hat hónapban szinten tartja majd a kamatokat. Mások szerint viszont akár már az év első negyedében mérséklődhet a kamatszint, ha az ECB az év elején kamatcsökkentés mellett dönt. Erre ugyan a bank eddig kevés hajlandóságot mutatott, ám az euró dollárral szembeni erősödésének kedvező hatása előbb-utóbb megjelenik az EU inflációs mutatóiban is – szól az érvelés. Az elemzői prognózisok alapján 2003 végéig nem változik lényegesen az árfolyam az idén decemberre várthoz képest. Az átlag 242 forint körüli árfolyamot vár. Ettől lényegesen eltér viszont a Budapest Alapkezelő Rt. elemzőjének véleménye: Duronelly Péter nem tartja elképzelhetetlennek a 250 forintos árfolyamot sem jövő decemberre, amit többek között a folyó fizetési mérleg hiányának további erőteljes növekedésével magyaráz. A romló makropálya jövőre növelheti az állampapír-piaci hozamokat. Zsoldos szerint az első negyedév végére már világosan megmutatkozhat, hogy sem a tervezett államháztartási hiány, sem az inflációs cél nem tartható; kérdés viszont, hogy az ettől várható árfolyamesést mennyire ellensúlyozza a közeledő EU-csatlakozásból fakadó kockázatiprémium-csökkenés. ******************* A devizapiacon a kereskedést nem a fundamentumok mozgatták. A hét elején megjelenő, a vártnál rosszabb makrogazdasági adatok ellenére hétfőn és kedden az árfolyam stabilan tartotta a 12 és fél százalék körüli szintet. A Fed szerdai ülése előtt azonban megindult a spekuláció, többen arra számítottak ugyanis, hogy a szinte biztosra vett kamatcsökkentést az ECB és a Bank of England is követi. A várakozások szerint ha majd a két bank lejjebb viszi a kamatokat, az MNB is kénytelen lesz az alapkamathoz nyúlni, így jelentős spekuláció indult meg a hazai piacokon. Ennek következtében az állampapír-piaci hozamok esni, míg a forint árfolyama erősödni kezdett. A tegnapi 13,63 százalékos, a tavaly májusi sávszélesítés óta rekordot jelentő legerősebb pozíció után ugyan kisebb korrekció jellemezte a kereskedést, de a 13,39 százalékos záróérték még mindig tisztes erősödést jelez.