Nyugat-Európában nem nyelik le olyan könnyen a Trump-féle politikai stílust: Németország új kancellárja, ahogy azt a kampányában ígérte, hamar meg akarja állítani az illegális migrációt, ezért első hivatal napján már drasztikus döntést hozott. Ezzel viszont rögtön konfliktusba került az európai diplomáciával – sőt, koalíciós partnerével, a Scholz-féle szociáldemokratákkal is.

Szerdán megírtuk: a kereszténydemokrata Friedrich Merz (CDU) egyszemélyi utasítására a belügyminiszter, Alexander Dobrindt (CSU) bejelentette, hogy minden migráns számára megtiltják a belépést a német szárazföldi határokon, még akkor is, ha menedékjogot kérnek.

Kapcsolódó

Ez azt jelenti, hogy mindenkit, aki érvényes okmányok nélkül lép be az országba – azokat is, akik védelmi státusszal rendelkeznek –, vissza kell utasítani. Kivételt képeznek a gyermekek, a várandós nők és más veszélyeztetett csoportok. Egyúttal szigorították a határellenőrzéseket is, amihez több ezer további rendőrt vezényeltek ki.

Azonban a szomszédos országok nem fogadták kitörő örömmel a 2015 óta megszokott, merkeli Willkommenskulturt hátra hagyó fordulatot, amihez ráadásul – egyes médiajelentések szerint – „országos veszélyhelyzetet” hirdettek – ez a rendeleti kormányzást megalapozó, hazánkban is érvényes állapot a Berliner Zeitung szerint jogilag és politikailag is "rendkívül robbanékony".

Hiába a barátság, a lengyelek nem kérnek a németek terheiből

A szigorúbb határellenőrzés az utazók számára nem jelent különösebb változást, bár a várakozási idő növekedésére számíthatnak a németországi belépésnél. Ez 2023 ősze, illetve tavaly óta különösen vonatkozik a szomszédos lengyel, cseh, svájci, osztrák, dán, holland, belga és luxemburgi polgárokra.

A gyakorlatban most sem zárják le teljesen a határokat, viszont nehezebbé teszik a menedékkérők számára az átkelést – a régóta várt intézkedést a németek többsége határozottan támogatja.

Ám a szerda este óta érvényes intézkedésre kritikák özöne zúdult az európai partnerek részéről, például Varsóból és Bernből.

A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk – noha aznap meghirdette a német-lengyel kapcsolatok újjáéledését, ám – a szigorítást „egyoldalú, koordinálatlan lépésnek” nevezte, és világossá tette, hogy

Lengyelország nem fogad be menekülteket Németországból.

Tusk még azt is megjegyezte, hogy a remigrációs elképzeléseivel népszerűvé vált, szélsőséges AfD párt miatti belpolitikai nyomás kizárólag Merz problémája.

Svájc pedig a maga oldaláról a migránsokra vonatkozó szabályokat illegálisnak tartja a közös határokon. 

Brüsszelben magyarázkodás lett a beiktatásból

A szuverén döntés híre eljutott Brüsszelbe is, és kínos perceket okozott az új kancellárnak.

Olyannyira, hogy pénteki brüsszeli beiktatási látogatása során magyarázkodásra kényszerült az Európai Bizottságnál, elismerve, hogy „volt némi bosszúság” a szomszédban.

Azonban aláhúzta, hogy mindent „az európai törvényeknek megfelelően” tettek a német menedékjogi törvény mentén, és nem szándék, hogy túlterheljék a többi tagállamot. 

Az egyik tekintélyes német lap, a Süddeutsche Zeitung politikai újságírójából kinevezett kormányszóvivő, Stefan Kornelius pedig a vita csitítására otthon tisztázó közleményt volt kénytelen kiadni, ami szerint szó sem volt a rendkívüli állapot, azaz a nemzeti vészhelyzet elrendeléséről – írja a Welt. 

Trump stílusa kiveri a biztosítékot Európában

Holott Merz nem árult zsákbamacskát eddig sem: egyik legfontosabb ígérete volt a választóinak, hogy az új koalíció megállítja az illegális migrációt, ha kell, akár nemzeti, egyéni erőfeszítéssel.

A módszere viszont a sajtó szerint emlékeztet Donald Trump stílusára, aki elnökként gyakran ad ki végrehajtási utasításokat politikai erejének demonstrálása, és a fárasztó parlamenti eljárások elkerülése érdekében.

A kancellár – legalábbis a bevándorlás kezelésében – követi ezt a megoldást, a rendeleti kormányzás azonban úgy tűnik, hogy nagyobb ellenszéllel néz szembe Európában, mint azt előzetesen gondolta.

Holott jogszerűen jártak el: a német belügy egy különleges uniós vészhelyzeti záradékra, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikkére hivatkozik. Eszerint például a belső biztonság védelme érdekében el lehet  térni az európai jogtól – számolt be a ZDF.

Ausztria a magyarokkal szemben is tartja a szigort

Eközben Ausztriában vasárnap bejelentették:

május 12-től újabb hat hónappal meghosszabbítják az ellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határokon.

Az Oe24 felidézi: ezeken a határokon 2015 ősze óta vannak ellenőrzések – az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén vonalon a határrendészetet az ausztriai fegyveres erők katonái támogatják egy segítségnyújtási misszióban. Emellett 2023 ősze óta kontroll van érvényben a Cseh Köztársaságba és a Szlovákiába vezető átkelőhelyeken is.

A cél egyértelmű: az illegális migráció nullára csökkentése, és ebben fontos tényező az évek óta kiterjedt és intenzív határellenőrzés – közölte Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, aki üdvözli a németek döntését. 

Kulcsfontosságú, hogy Ausztria és Németország összefogjon az embercsempész maffia elleni küzdelemben,

és közös intézkedéseket tegyen az EU külső határainak határozott védelme érdekében – fogalmazott.