Ha minden igaz Donald Trump kormánya a jövő héten fogadja az első fehér dél-afrikai állampolgárokból álló csoportot, akik végleg le akarnak telepedni az Egyesült Államokban

- vagyis inkább el akarnak menekülni Afrikából.

Kapcsolódó

A The New York Times értesülése szerint az amerikai kormányzat már ki is jelölte az állami fogadóbizottságot, amely a virginiai Washington Dulles nemzetközi repülőtéren fogadja majd a bevándorlókat. 

Az amerikai elnök már többször kritizálta a dél-afrikai földkisajátítási törvényt, amely szerinte „lehetővé teszi a dél-afrikai kormány számára, hogy mindenféle kártalanítás nélkül lefoglalja az afrikáner - azaz búr - etnikai kisebbségéhez tartozók vagyonát. 

A The Lever cikke szerint az eredetileg holland származású afrikánereknek szánt sürgősségi segélyalapot a menekültügyi büdzsé terhére finanszíroznák. 

A Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter és Andrew Gradison menekültáttelepítési vezető által szignált program szerint Washington idén akár 1000 fehér farmert is befogadhat. 

Miért kínál Trump menedékjogot fehér dél-afrikaiaknak?

A lépés nyilvánvalóan szoros összefüggésben van azzal, hogy Trump egyik fő bizalmi embere,  Elon Musk Dél-Afrikában született, és folyamatosan azzal vádolja Pretoriát, hogy „faji megkülönböztetést” alkalmaz a fehér gazdákkal szemben. Trump legföbb érve az, hogy a földkisajátítási törvény végső soron a fehér tulajdonú gazdaságok átvételéhez vezet.

Habár az némileg árnyalja azért a képet, hogy a januárban aláírt jogszabály nem automatikuson és általános érvénnyel fosztja meg a fehér farmereket a tulajdonuktól.

Csak közérdekű célból engedélyezi a kártalanítás nélküli kisajátítást  - ami persze még így is nagyon aggályos. 

Trump egyébként nem sokat késlekedett a válasszal: nyomban le is állította a Dél-Afrikának nyújtott segélyeket. 

Az afrikánerek az európai telepesek – elsősorban hollandok – leszármazottai főként mezőgazdasággal foglalkoznak Dél-Afrikában. Az angolokkal együtt 1994-ig gyakorlatilag egy elnyomó kisebbségként irányították az országot. Az apartheid néven ismert rendszer szisztematikusan megtagadta a fekete többségtől az alapvető politikai és gazdasági jogokat - a történelmi sérelmek pedig máig meghatározzák a fehérek és feketék együttélését.  

Az 1994-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember vallotta magát búr származású afrikánernek. Az azt követő években azonban fordult a kocka: az elharapózó bűnözés hatására nagyjából 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Akik maradtak, azok közül nagyon sokan zaklatásra, és elnyomásra panaszkodnak. Mi több, egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen már konkrét népirtás folyik.