A bérleti díjak emelkednek, megfizethetőségi problémák vannak és egyre égetőbb, hogy a politika beavatkozzon. A jelenlegi EU-s szakpolitika és a nemzeti kezdeményezések is napirenden tartják a témát. Mivel azonban a kereslet messze meghaladja a kínálatot, a valódi megoldásokhoz összehangolt beruházásokra, reformokra és innovációra lesz szükség Európa-szerte – véli Annette Hughes, az Euroconstruct ír elemzője.

Számos országban -  az erős népességnövekedés és bevándorlás ellenére - az új lakások kínálatában jelentős hiány alakult ki. A lakásépítések teljes befejezési szintje 13,1 százalékkal csökkent az Euroconstruct 19 tagországában a 2021-2024 közötti időszakban, melyben számos tényező játszott szerepet: a kamatlábak 2022 közepe óta tartó emelkedése (bár mostanra mérséklődtek), az építési költségek növekedése, a megfizethetőségi és megvalósíthatósági problémák, valamint a túlzott szabályozás. 

Kapcsolódó

A kínálati hiány hátrányosan érintette a bérleti díjakat és az ingatlanárakat, így a lakhatás ma már több országban jelentős gazdasági, társadalmi és politikai kérdés. Nem véletlenül az Európai Bizottság tavaly decemberben kinevezte az első lakásügyi biztost. Dan Jørgensen fő feladata az Európai Megfizethető Lakhatási Terv kidolgozása, amely kezelné a lakáshiány kiváltó okait, építési megoldásokat kínálna, és növelné a beruházásokat.

A terv

A Terv magában foglal egy páneurópai beruházási platformot, amelynek célja megfizethető és fenntartható lakásprojektek létesítése az Európai Beruházási Bank (EBB) támogatásával, mind állami, mind magántőke bevonásával. Az EBB célja 1,5 millió új vagy felújított lakóegység biztosítása Európa-szerte a következő két évben 10 milliárd euró összegben.

Több európai országban a választások miatt került a lakhatás napirendre

A megfizethető lakások hiányával és a megfizethetőséggel kapcsolatos növekvő aggodalmak Európa számos városában kikényszerítették, hogy a lakáspolitika ismét napirendre kerüljön, különösen olyan országokban, ahol az elmúlt hónapokban választások voltak.

Az elmúlt tizenöt hónapban hét parlamenti választást tartottak az Euroconstruct régióban: Németországban, Írországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Portugáliában. Kiderült, hogy a választásokban nagy szerepe van a lakhatási politikának, és ez kikényszerítette, hogy a kormányok megoldják a lakhatást.

Németországban például a választásokat követően az új kormány egy 500 milliárd eurós 12 évre szóló infrastrukturális alap létrehozását hagyta jóvá az infrastrukturális hálózat korszerűsítésére. Várhatóan további forrásokat fognak biztosítani a lakhatásra is. Németország azonban lakáshiánnyal küzd, mivel az előző kormány 2022-es ígérete, miszerint évente 400 000 új lakást építenek – ebből 100 000 szociális lakás – nem teljesült.

A Lakásügyi Minisztérium megbízásából készült, 2025. március 20-án megjelent tanulmány szerint 2030-ig évente 320 000 új lakásnak kell épülnie. A legnagyobb lakásigény Berlinben, Münchenben és Frankfurtban van. Tavaly viszont, amikor az új engedélyek száma már a harmadik éve csökkent, csupán 255 000 új lakás került átadásra.

Írországban már az előző kormánynak is volt egy Mindenkinek Lakhatást programja, melynek eredményeire építve az új kormányprogram ambíciózus lakhatási kötelezettséget vállal: 50 500 új lakás építését 2030-ra. Prioritásként kezelik a lakástulajdonlás támogatását, több szociális lakást fog biztosítani, valamint gyakorlatias lehetőségeket fog bevezetni a pozitív öregedésre és a vidéki lakhatásra.  

Az Egyesült Királyságban a Munkáspárt többségi kormányának tavaly júliusi visszatérése után Sir Keir Starmer miniszterelnök elkötelezte magát 1,5 millió új lakás megépítésére 2030-ig, mely éves átlagban közel másfélszerese a tavalyi kínálati szintnek. Belgiumban, bár tavaly májusban voltak a választások, még mindig nincs terv a lakhatásra.

A portugál kisebbségi kormány tavaly márciusi bukása után egy 2 milliárd eurós beruházási tervet indítottak el, amelynek célja körülbelül 33 000 lakás építése 2030-ig, alacsony jövedelmű családok részére. A lakhatási válság kezeléséhez viszont a becslések szerint az éves lakásépítésnek meg kell háromszorozódnia, és 2029-re el kell érnie az évi 70 000 új lakást.

Akut lakáshiánnyal küzdő európai országok

Számos ország súlyos lakáshiánnyal küzd, főleg a városokban. A helyzet különösen rossz Portugáliában, Svédországban és Spanyolországban, ahol az átlagos éves lakásigény körülbelül kétszerese vagy még több, mint a 2024-es kínálati szint.

Finnországban egyesek szerint a 37 000 új lakás túl magas, más előrejelzések szerint az éves igény inkább 29 000 körüli 2030-ig. Hollandiában az eddigi alulkínálat miatt az igény kb. 120 000 lenne 2025-2030 között. Spanyolországban a lakásterv idén lejár, de 184 000 lakás építését tervezik középtávon.

Lengyelországban az utóbbi években elmélyült a lakhatási válság, a becslések szerint kétmillió lakás hiányzik. A kormány jóváhagyta a Kulcs a Lakhatáshoz programot, melynek célja 15 000 új szociális és önkormányzati lakás építése az első évben, és évi 40 000 lakás építése 2030-ra. 

Szlovákiának nincs lakásterve, de a lakásállomány (426 lakás/1000 fő) megfelel az Euroconstruct 15 országa átlagának (525), így Szlovákiának további 540 000 lakásra lenne szüksége. Magyarországon a kereslet jelenleg meghaladja a kínálatot, amely nyomást gyakorol az ingatlanárakra és korlátozza a megfizethetőséget. A kormányzat által megfogalmazott lakásépítési célszám kétszer akkora, mint ami tavaly teljesült.