A parlamenti képviselők példátlan megtorlásaként értékelik az elemzők, hogy Friedrich Merz (CDU/CSU) első körben nem kapta meg a szükséges szavazatszámot a kancellári kinevezéshez a németeknél, de néhány izzasztó óra után a konzervatív politikus másodjára mégis felhatalmazást szerzett a nagyhatalom irányítására.

A fordulatos keddi kancellárválasztásról itt, itt és itt írtunk. 

A kereszténydemokrata országvezető első hivatali napján már nagy munkához látott külpolitikai kapcsolatai megerősítése érdekében, amihez nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a felemásra sikeredett kancellári nap miatt máris kétségek gyötrik egész Európát.

Fúrják az új vezért és Európa bizalma is párolog 

Monoklival lépett hivatalba szerdán Németország új kancellárja, miután világossá vált, hogy az új, fekete-vörös (azaz a kereszténydemokratákból – CDU/CSU – és a szociáldemokratákból – SPD – álló) koalícióból nem mindenki áll mögötte – ottani sajtóértesülések szerint a frakciók azóta is nyomozzák, kik lehettek azok, akik belülről ellene voksoltak a titkos szavazáson. 

Ez azért nagyon kínos kérdés, mert még soha nem fordult elő, hogy a kijelölt német kancellár ne tudta volna megszerezni a posztot az első szavazólapon.

Viszont a kifelé is kritikusnak ígérkező belpolitikai helyzet mégsem eszkalálódott, mivel Friedrich Merz a hipergyorsan következő, második próbálkozáskor már megkapta a szükséges többséget. Eszerint a koalíciós pártok együttesen 328 képviselőjéből 325-en (bár így sem maradéktalanul, de) zöld utat adtak neki.

Ám az elemzők szerint a történtek tükrében mégis

összeomolhat az új vezető illúziója arról, hogy képes lesz helyreállítani azt a politikai biztonságot, amit a németeknek, illetve Európának ígért. 

Egész Európa Berlinre tekintett abban a reményben, hogy Németország újra megerősíti magát a stabilitás horgonyaként és Európa-párti nagyhatalomként – húzta alá az aggodalmakat a Reutersnek Jana Puglierin, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának berlini képviselője, hozzátéve:

„ez a remény szertefoszlott.” 

Majdnem előrehozott választás lett a vége

Rádásul a német centrista pártokba vetett bizalom megrendülésének ilyen nyilvánvaló jele Friedrich Merz közvetlen bizalmasait is elbizonytalanította. 

Hű párttársai – értesülések szerint – a Bundestag folyosóin, a második szavazás előtt kétségbeesetten könyörögtek a többi képviselőnek, hogy viselkedjenek felelősen, különben a közvélemény-kutatásokban egyre erősebbnek mutatkozó, ellenzéki AfD alá adják a lovat.

Alice Weidel, a jobboldali populista AfD társelnöke ugyanis hamar „jó napnak” nevezte az elsőre sikertelen választást Németország számára, mondván, hogy

Merznek azonnal le kell mondania és megnyitni az utat az előrehozott választásokhoz

– idézi az Euractiv.

Első lépések a szomszédban: "új" barátság és atombiznisz jöhet

Az új kancellár első hivatal útja Varsóba vezetett szerdán: a szimbolikus látogatással Merz kifésülné Németország és Lengyelország kapcsolatát, amelyet még a háborúhoz kapcsolódó sérelmek terhelnek a második világháború áldozatainak kártérítésére vonatkozó, lengyel követelésektől kezdve az Oroszországgal kapcsolatos, eltérő nézetekig.

Piotr Buras, az Európai Külügyi Tanács varsói irodájának vezetője szerint erre Merz hatalomra kerülésével és a közelgő lengyel elnökválasztással egyedülálló lehetőség nyílik, különösen, hogy az előző kancellár, Olaf Scholz (SPD) viszonya fagyos volt a lengyel kollegával, Donald Tuskkal.  

A szociáldemokraták ugyanis elvesztették a lengyelek bizalmát például azzal, hogy Scholz eddig langyos támogatást nyújtott Ukrajnának, vagy például párttársa, Gerhard Schröder volt kancellár (1998-2005) az Északi Áramlat csővezetékek mellett foglalt állást. 

A CDU új, konzervatív német vezetője viszont másként áll ezekhez a kérdésekhez, és már korábban ígéretet tett arra, hogy

jövő júniusra lengyel-német barátsági szerződést kíván kötni. 

Főként, hogy Donald Tusk várhatóan pénteken hasonló szerződést ír alá francia elnökkel, Emmanuel Macronnal.

Ezért nem véletlen, hogy a tervek szerint Merz következő hivatalos útja Párizsban lesz. Macron és Merz azt is tervezi, hogy

új lapot nyitnak a nukleáris energiával és a technológiai semlegességgel kapcsolatos korábbi nézeteltérésekben. 

A közvetlen szövetségesek pedig leginkább abban bíznak, hogy Merz felemelkedése

új lendületet ad Európa keleti biztonságának megerősítéséhez,

tekintve, hogy keményebb, határozottabb Ukrajna-politikát és jelentős, új védelmi beruházásokat ígért. 

Máris lefejeztek pár hivatalnokot

Az új szövetségi kabinet – azaz a kancellár és 17 minisztere – kedd esti, első ülésén máris markáns döntéseket hozott: például 25 fővel csökkentették a kormánybiztosok, képviselők és koordinátorok számát a kancellárián – értesült a Német Hírügynökség kormányzati körökből. Ezzel azt a jelzést akarják küldeni a választóknak, hogy komolyan gondolták a koalíciós megállapodásban rögzített bürokráciacsökkentést. 

Donald Trump asztalán csörög a telefon, vita lehet belőle

Németország új kancellárja csütörtökön telefonon beszél Donald Trump amerikai elnökkel – jelentette a Berliner Zeitung.

Kapcsolódó

Azonban már most úgy tűnik, hogy lesznek nézeteltérések: Friedrich Merz már korábban nyíltan bírálta az Egyesült Államok kormányának támogatását a németeknél egyre több szövetségi államban hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősített AfD felé, és közölte, hogy ez tisztázni kívánja Trumppal. 

Mint a ZDF-nek a megválasztása után adott interjúban kifejtette:

az USA vezetése „abszurd nézeteket terjeszt” Németországról, de távol kell maradniuk fő nyugati partnerünk belpolitikájától. 

Több más nyugati állam- és kormányfővel ellentétben Trump még nem gratulált Friedrich Merznek a kancellári cím elnyeréséért, de az amerikai külügyminisztérium már küldött üdvözletet, jelezve, hogy továbbra is együttműködnek Németországgal és új kormányzatával az Egyesült Államok és Európa biztonságának garantálása érdekében – idézi a  napilap. 

Tartanak a harmadik világháborútól

Egy vadonatúj társadalmi felmérés szerint – 80 évvel a második világháború után – példátlanul nagy az aggodalom a béke és a demokrácia jövője miatt Németországban. A Yougov és a Sinus Intézet reprezentatív kutatása szerint a különböző pártszimpátiájú lakosság hattizedét a náci uralom előtti időkre emlékeztetik a jelenlegi politikai és társadalmi fejlemények, míg minden második német polgár lehetségesnek tartja, hogy egy tekintélyelvű uralom megismétlődhet. A lakosság 62 százaléka a jobboldalon, 47 százaléka a baloldalon tart a radikalizálódástól, amit a migrációs és menekültpolitika, az iszlamista támadásoktól való félelem, illetve az eddigi kormányzással való elégedetlenség idézett elő. Ebben a média is ludas, amely a németek közel 80 százaléka szerint manipulatív módon felerősíti a populista és szélsőséges kijelentéseket – írja a Ruhr24, amely rámutat: a németek 59 százaléka tart attól, hogy hamarosan kitörhet a harmadik világháború. A többség úgy véli, az egykori náci korszak miatt Németország különös felelősséget visel a világ békéjéért és kohéziójáért.