Május 6-án új időszámítás kezdődik Németországban: a szociáldemokrata Olaf Scholz (SPD) utódjaként a Bundestag kancellárnak választja a kereszténydemokrata Friedrich Merzet (CDU), egyúttal létrejön az új szövetségi kormánya két párt nagykoalíciójából. 

  • Az eddig megismert koalíciós tervek alapján miként változhat a kapcsolat legnagyobb nyugati partnerünk és Magyarország között?
  • A külpolitika fontos kérdéseiben az elődjénél keményebb álláspontokat képviselő új országvezető milyen jövőképet fest a németek és az európai szövetségesek elé?
  • Hogy alakulhat a vezető ipari nagyhatalom és Oroszország, illetve az USA viszonya? 

Ezekről kérdeztük Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet Németország-kutatóját.

Kapcsolódó

A németek a szigorra szavaznak, ezt pedig megemlegethetjük

A német-magyar politikai kapcsolatok alakulása szempontjából figyelemre méltó lehet, hogy a jövendő kormány koalíciós megállapodásában rögzítették: sokkal következetesebben akarják kezelni az EU-ban a kötelezettségszegési eljárásokat, az esetleges forrásmegvonásokat vagy akár a szavazati jog felfüggesztését a Tanácsban. Emögött az a szándék áll, hogy

az Európai Unió alapértékeit megsértő tagállamokkal szemben az eddiginél is szigorúbb legyen a fellépés, hogy így is kifejezésre jusson az EU egysége, ereje – kezdte az Economxnak Stefán Csaba.

Mint mondta, a koalíciós megállapodásban ugyan nincs konkrétan nevén nevezve Magyarország, de elég egyértelmű utalások vannak arra, hogy mi lennénk az egyik olyan tagállam, amit ez az újonnan szorgalmazott hozzáállás kellemetlenül érinthet.

A Bundestag kedden kancellárnak választja a kereszténydemokrata Friedrich Merzet
A Bundestag kedden kancellárnak választja a kereszténydemokrata Friedrich Merzet - nem lesznek elnőzek velünk
Kép: Reuters, Annegret Hilse

Ebben a kérdésben nagyon gyorsan egyetértésre jutottak a pártok, ami határozott szándékra utal, bár ez még csak állásfoglalás a politikai programjukban, nincsenek konkrét lépések. De emiatt idővel akár még hűvösebb lehet Németország és Magyarország politikai kapcsolata – jelezte a külügyi intézet kutatója. 

Ezzel együtt leszögezte: nem ez lesz a fő prioritás, amivel az új német külügy foglalkozni fog a hivatalba lépése után. Ráadásul, az olyan eljárások, amelyek végén akár elveszíthetjük a szavazati jogunkat, több éves, összetett folyamatok. 

Arról nem beszélve, hogy az ilyen drasztikus intézkedésekhez minden más tagállam jóváhagyása is kell, nemcsak a németeké, és vélhetően akadna nem egy olyan ország, amelyik megvétózná a döntést, mondván, hogy rossz precedenst teremthet.

Pénz beszél, minden más az politika

A kutató szerint azért sem várható, hogy nagyon nagy lépések történnek ellenünk az EU-ban, mert hamarosan kezdődik az új, hétéves költségvetési időszak tárgyalása, ami ugyancsak konszenzusos döntés – azaz, Magyarország is kell hozzá. 

Ha közben vita zajlik a velünk szemben alkalmazott eljárások miatt, akkor akár a többi tagállam is a rövidebbet húzhatja – jegyezte meg. 

Friedrich Merz ezzel kapcsolatos, erős politikai kijelentéseire ugyan lehet majd számítani, de szerinte attól még Magyarország és Németország együtt tud dolgozni EU-s szinten, és

a stabil gazdasági kapcsolataink is fejlődhetnek.

Hazánkban a német vállalatok nagyon értékelik az elérhető, szakképzett munkaerő-állományt. Már nem is az olcsó munkaerő a fő vonzerőnk nyugaton, hanem az, hogy számos területen jól képzett dolgozókat kínálunk a befektetőknek – mutatott rá Stefán Csaba. 

Úgy összegzett: a konzervatív CDU-ba tartozó, új kancellárral, illetve a szintén CDU-s Manfred Weberrel (EPP) és Ursula von der Leyennel (EU bizottság elnöke)

politikai csatározások továbbra is várhatók, de földrengés nem lesz. 

Hűvös idők jöhetnek az USA-val

Kitért rá: egyelőre nincs arról hír, hogy a magyar kormánnyal készül találkozóra az új német vezetés.

Friedrich Merz a számára várhatóan kedvező, keddi szavazás után először a szövetségeseihez utazik: megválasztott kancellárként 7-én Párizsba megy, másnap Varsóba, de az is tervben van, hogy Donald Trumptól kér mielőbbi találkozót.

Az amerikai elnök kapcsán megjegyezte:

nem valószínű, hogy Merz és Trump kapcsolata túlságosan szoros lesz a jövőben, noha egyelőre a német politikus óvatos nyilatkozatokat tesz még a gazdaságilag sokkoló vámpolitikáról is.

Van önbizalom a külpolitikában

A minisztériumok elosztása alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy míg például a pénzügyeket, az állami hitelfelvételekkel járó feladatokat vagy a védelmi területet rábízzák a koalíciós partnerre, a szociáldemokratákra, Friedrich Merz és kereszténydemokrata kollegái leginkább külpolitikai sikerekre, nagyon aktív külpolitikai szerepvállalásra készülnek – folytatta.

Stefán Csaba szerint várható, hogy a kancellár markáns véleményeket hangoztat majd a fontos külpolitikai kérdésekben. Ezt a hazájában – amerikai mintára – egy új, központosított nemzetbiztonsági tanács támogatja majd, hogy az országvezető gyorsan és nagyrészt egyedül tudjon geopolitikai döntéseket hozni. Újra nagy szerepe lehet a weimari háromszögnek, a francia-német tandemnek, annak érdekében, hogy Európa védekező erejét Amerikától függetlenedve megteremtsék – fűzte hozzá.

Fordíthatnak az ukrajnai háború eseményein?

Az eddigi nyilatkozatokból mindenesetre az látszik, hogy Németország új kormányfője nem egy „puhavonalas” vezető lesz, hanem határozott irányokba tereli a népét.

Ukrajnával kapcsolatban két lényeges álláspontja már ismert: az egyik, hogy hajlik arra, átadja a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat, amivel akár jelentős orosz infrastrukturális bázisok érhetők el. A másik pedig, hogy a németek küldenek-e a békefenntartókat.

A békefenntartók szerepe – összeurópai szinten százezres nagyságrendben – a harctéri határokon lehetne jelentős. Bár az esélyesebb verzió inkább az, hogy összesen 15-20 ezer békefenntartó, köztük németek is, az ukrajnai hátországban, a belső területeken jelenik meg a védelmi feladatok, a béke szavatolására – mondta.

Putyin és Trump nem túl népszerű fő partnerünknél

A külügyi intézet kutatója szerint beszédesek a felmérések is: a németek több mint a fele például nem támogatná a békefenntartók küldését Ukrajnába, amelynek NATO-tagságával alig több mint egyharmaduk ért egyet, míg Putyinnal kapcsolatban több mint 80 százalékos azok aránya, akik veszélyesnek tartják az orosz elnököt.

Közöttük akadnak konzervatívok, baloldaliak és AfD-szavazók is – elemezte az aktuális álllást.

Továbbá, a németek közel háromnegyede, főként a mainstream pártok választói

Donald Trumpot is fenyegetésnek tartja az EU békéje és biztonsága szempontjából.

Nem gondolom, hogy amíg Putyin van a rezsim élén, Németország és Oroszország között közeledés lesz, és például újra elkezdenek orosz gázt importálni, vagy egy ukrajnai békekötés esetén a németek meggondolják magukat, és a 2029-ig fő célként kitűzött háborús felkészülés, haderőfejlesztés programjait leállítják – fogalmazott.

Sizgorúbb fellépés a tagállami szankciók esetén, következetesebb politika
Sizgorúbb fellépés a tagállami szankciók esetén, következetesebb politika
Kép: Getty Images, Maja Hitij

Megjegyezte: „ez persze nem azt jelenti, hogy a németek következő kormánya háborút akar Putyinnal, csak azt nem szeretnék, hogy bármilyen orosz eszkaláció később felkészületlenül érje őket. Ezért foglalkoznak kiemelten a Bundeswehr, a szövetségi hadsereg felerősítésével is.  Egyelőre viszont nincs szó kötelező sorkatonaságról, amit a lakosság nagyobb része sem támogat. (...) Először a svéd modell alapján az önkéntes szolgálatot építenék ki komolyabban, és a jelen geopolitikai helyzet nem is indokol többet" – mondta Stefán Csaba. 

Hozzátette: az új kormányprogram jelentős része is az előrelátó felkészülésről szól, amellyel egész Európa védekező erejét és önállóságát segítenék.