A döntés következtében több ezer vállalkozás szűnik meg, amelyeket nők tartanak fenn, akiknek a családjában a Reuters szerint gyakran nincsen más jövedelemforrás.

Megszűnik az afgán nők számára még meglévő utolsó lehetőségek egyike, ahol szabadon és társaságban érezhetik magukat.

Tilos a tanulás, a munka, de még egy séta is a parkban

A hatalomba való visszatérésük – 2021 augusztusa – után a tálibok kizárták a nőket a középiskolák többségéből, az egyetemekről és a közigazgatásból. Azt is megtiltották többségüknek, hogy az ENSZ-nek vagy más nemzetközi szervezeteknek dolgozzanak.

A nőknek már nincs joguk belépni a közparkokba, kertekbe, sporttermekbe és fürdőkbe, férfi rokon nélkül utazni, valamint egész testüket elfedő burkát és köpenyt kell viselniük, ha távoznak otthonról.

Rajtuk csattan az ostor

Mohammad Szadek Akif Muhadzsir, a bűnmegelőzési és erkölcsügyi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy bezárják a szépségszalonokat, de a döntést nem indokolta. A rendelet egy másolata szerint a döntés Hibatulla Ahundzada, Afganisztán legfőbb vezetője szóbeli utasítása alapján született meg.

Az amerikai és NATO-csapatok húszéves afganisztáni jelenléte idején virágoztak a szépségszalonok Kabulban és a nagyvárosokban.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a múlt héten benyújtott jelentésében Richard Bennett, a világszervezet afganisztáni jelentéstevője úgy vélte, hogy a nők és a lányok helyzete az országban egyike a legrosszabbaknak.

A nők és lányok elleni súlyos, rendszeresített és intézményesített diszkrimináció áll a tálibok ideológiájának és hatalomgyakorlásának a középpontjában

– írta Richard Bennett.

Hibatulla Ahundzada mindezt azzal magyarázta, hogy „kényelmes életet és jólétet akarnak biztosítani a nőknek a sariának, az iszlám törvénykezésnek megfelelően”.