A környezetvédők és a helyi lakosság heves tiltakozása ellenére sem sikerül meggátolni, hogy az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer a székelyföldi Réty határában építse fel ötödik fűrészüzemét Romániában. A helyiek elsősorban megélhetésüket féltik, a zöldek attól tartanak, hogy a faipari vállalat letarolja majd a háromszéki erdőket. Az elöljárók azonban megosztottak a kérdésben, hiszen a 150 millió eurós beruházás 650 új munkahelyet teremtene a környéken, és a község költségvetésének várható megduplázódása sem elhanyagolandó szempont. Rossz nyelvek szerint a heves tiltakozások mögött esősorban anyagi érdekek húzódnak, nyílt titok ugyanis, hogy az illegális fabiznisz reneszánszát éli Romániában, de a hivatalosan kitermelt fákból sem a helyiek profitálnak.

A romániai faexportot egyértelműen az osztrák és török vállalatok uralják, ebből olyan cégek húznak hasznot, mint a Holzindustrie Schweighofer, Kronospan Romania, Egger Romania és a Kastamonu Romania. Az első négy legnagyobb, osztrák tulajdonban lévő vállalat kumulált forgalma 2011-ben elérte a 3,65 milliárd lejt (1 euró=4,3 lej), miközben a tíz legnagyobb faexportőr bevétele 4,14 milliárd lej volt. A hatalmas forgalom ellenére mindössze a vállalatok fele jelentett összesen alig több mint 337 millió lej nyereséget, a többi cég kumulált vesztesége 86 millió lej volt. Az adatok azonban arról árulkodnak, hogy a fabiznisz hosszú távon minden bizonnyal jövedelmező, 2007-ben ugyanis ugyanazon tíz cég forgalma még alig 1,5 milliárd lej volt.

A legnagyobb romániai faipari cég a Székelyföldön botrányba keveredett, 360 éves múltra visszatekintő osztrák családi vállalkozás, a Schweighofer. A Romániában 2002 óta jelen lévő vállalat 2011-ben 1,58 milliárd lejes forgalom mellett 312,8 millió lejes nettó profitot termelt, négy üzemében évente 2,8 millió köbméter fát dolgoz fel a cég 1300 alkalmazottja. A Kronospan Sebes SA szintén osztrák tulajdonban van, szászsebesi és brassói gyára tavalyelőtt a 972 milliós bevétel ellenére még 31,6 millió lejes veszteséget termelt. Úgy tűnik azonban, hogy a dolgok hirtelen jobbra fordultak, a vállalat ugyanis nemrég bejelentette, hogy mintegy 40 millió euróból megduplázza a brassói üzem kapacitását. Az Egger Romania Srl. az osztrák Egger-holdinghoz tartozik, amelynek 17 gyára van Európa-szerte. A román leány nyeresége 2011-ben 9 millió, a forgalom 591 millió lej volt. A török Kastamonu Romania Srl. 1998-ban vette át a szászrégeni Prolemn vállalatot, ahol ma két gyártóegységben közel 600 személyt foglalkoztatnak. A vállalat árbevétele 2011-ben 170 millió lej volt, az éves mérleg azonban 1,2 millió lejes veszteséget mutatott.

Az elmúlt 11 évben hivatalosan több mint 33 millió tonna fa és faipari termék hagyta el Romániát, 2011 és 2012 rekordévnek számított, amikor az exportált fa mennyisége megközelítette az 5 millió tonnát évente, míg 2002-ben a fakivitel mindössze 1,9 millió tonnát tett ki. Az erdők jelentős részét lábon vásárolják fel a külföldi cégek, a termékek és a nyers fa 70-80 százalékát kiviszik az országból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a fák pótlásáról a hatóságok alig gondoskodnak: a statisztikai hivatal szerint 2002 óta 135,3 millió köbméter fát termeltek ki a romániai erdőkből, ami a jelenlegi 70 eurós köbméterenkénti árral számolva legkevesebb 9,4 milliárd eurós bevételt hozott az érdekelt faipari vállalatoknak. A valós profit vélhetően ennél jelentősen magasabb, hiszen a minőségi faanyag ára elérheti a 100-150 eurót is köbméterenként. Ennek ellenére az említett időszakban országos szinten nem egészen 130 ezer hektár erdőt telepítettek. Sokat ront a helyzeten, hogy a hivatalos statisztikák mellett jelentős területek esnek áldozatul az illegális kitermelésnek. A Greenpeace egy tavaly nyáron közzétett tanulmánya szerint óránként három hektárnyi erdőt tarolnak le Romániában, és ami még súlyosabb, hogy ezek 48 százaléka természetvédelmi övezetben található. Egyes becslések szerit a rendszerváltás óta eltelt időszakban 80 millió köbméter fát termeltek ki illegálisan − elsősorban Hargita és Kovászna megyékből −, mintegy 5 milliárd eurós kárt okozva ezzel a nemzetgazdaságnak.

Kép: MTI