Az idei év legjelentősebb egyházpolitikai világeseménye volt, hogy májusban a chicagói születésű Robert Prevostot választották meg katolikus egyházfőnek. Ezután az ultrakonzervatív amerikai körökben és Európa szuverenista kormányaiban felcsillant a remény, hogy

vége lehet a Ferenc pápa által képviselt „balos elhajlásoknak”,

és egy, a republikánus értékekhez közelebb álló, pragmatikus pápa foglalja el Szent Péter trónját. 

Ám az illúziók mára látványosan összeomlottak: XIV. Leó pápa tudatosan eltávolodott Donald Trump politikájától, sőt, most már

nyílt konfrontációt hirdetett az Egyesült Államok elnökével

– hívja fel a figyelmet a Népszava. 

A migrációs politika után Ukrajna végképp benyomta a gombot

A lap felidézi: a konfliktus első jeleként egy interjúkötetben Leó pápa éles szavakkal bírálta az amerikai menekültpolitikát, „embertelennek” nevezve a bevándorlókkal való bánásmódot. 

Korábban megírtuk: a bevándorláspolitika mellett a pápa Trump gazdaságpolitikáját is kifogásolta, mivel szerinte a globális piac rendszere sok embert taszít mélyszegénységbe. Sőt, még a tavalyi elnökválasztási kampány idején azt is megjegyezte, hogy az abortuszkérdésben is életellenesnek tartja a jelöltek meggyőződéseit. 

Személyesen érintett

A német Welt magazin rámutat: XIV. Leó migránsok jogaiért folytatott küzdelme valószínűleg összefügg a hátterével is. Prevost Chicago bevándorlók által dominált déli részén nőtt fel, amerikai állampolgársága mellett perui állampolgársággal is rendelkezik. Mielőtt pápa lett, hosszú éveken át misszionáriusként, majd érsekként élt a kis dél-amerikai országban. A MAGA (Make America Great Again) mozgalom számos vezető személyisége élesen reagált a pápa kritikájára, míg az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia egyetértett és elítélték az önkényes tömeges deportálásokat. 

A diplomáciai feszültség viszont nemrég szintet lépett, amikor a pápa törökországi és libanoni útjáról hazafelé tartva közölte a sajtóval, hogy óva inti Donald Trumpot a fegyveres konfliktustól, inkább párbeszéd kellene – ezzel arra reagált, hogy az elnök lezárta a venezuelai légteret és a katonai akciót sem zárta ki Nicolás Maduro rendszere ellen.

Ez viszont már nemcsak erkölcsi dorgálás volt, hanem

Donald Trump geopolitikai törekvéseinek határozott bírálata

– állapítja meg a Népszava elemzése, amely rámutat: a végleges szakítás a napokban következett be az olaszországi Castel Gandolfóban, ahol az egyházfő a pápai rezidencián fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Trump felvázolt béketervének ismeretében. 

Üzenet Magyarországnak is: a Vatikán nem hagyná ki Európát

Leó pápa a megbeszélés után bejelentette: a béketárgyalások megtartása Európa bevonása nélkül irreális, és az amerikai elnök nemzetbiztonsági stratégiája „hatalmas változást” jelent abban a szövetségi rendszerben, amely éveken át garantálta a Nyugat egységét.

Ez pedig egyértelmű kritikája volt a sokak által megosztónak tartott USA-politikának, valamint

erős kiállás az Európai Unió egysége és döntéshozói jogköre mellett

– a pápának nem tetszik, hogy ezt Trump igyekszik figyelmen kívül hagyni.

A lap szerint a bírálat Magyarországnak sem lehet túl jó üzenet, annak fényében, hogy a külpolitikai stratégiánk az elmúlt időszakban arra épült, a néhai Ferenc pápa békemisszióját és Trump visszatérését egy tengelyre fűzve

Orbán Viktor közvetítő szerepet tölthet be a béke megteremtésében

– a vízió Leó pápa nyilatkozataival összeomlani látszik. 

Őszentsége a legnépszerűbb

XIV. Leó trónra lépése óta többször is beavatkozott a világpolitikai ügyekbe. Hangsúlyozta az emberi méltóságot, elítélte az állami erőszakot, és bírálta az orosz támadásokat Ukrajnában. Felszólította a Gázában harcoló feleket, hogy tegyék le fegyvereiket, engedjék szabadon a túszokat, és tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Az X-en arra intette a mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy hozzanak létre olyan rendszereket, amelyek az igazságosságot, a szolidaritást és az élet iránti valódi tiszteletet tükrözik. Az amerikai egyházfő nagyon rövid idő alatt több követőre tett szert a közösségi médiában, mint elődei, Ferenc pápa és XVI. Benedek. Alig néhány nappal hivatalba lépése után például az Instagramon tizenkétmillió követője volt – írja a Welt.

Kapcsolódó