A kormány tavaly ősszel bemutatott akciótervének 10 pontja érinti az építőipart. Kiemelendő közülük a két otthonfelújítási program: az egyik a tavaly júliusban megnyílt energetikai fókuszú otthonfelújítási program, illetve az idén januártól elindult vidéki otthonfelújítási program. Utóbbihoz az elmúlt néhány hétben érkezett egy kiegészítés, amely szerint a gyermekes családok mellett a nyugdíjasok is igénybe vehetik majd, mondta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke az igylakunk.hu portálnak adott interjújában.

Az energetikai otthonfelújítási programnál elég bonyolult és körülményes a pályázatírási folyamat, ezért tavalyi év második felében sokan elrettentek, illetve akik, belevágtak, hosszú ideig tartott, mire a hiteligénylésig egyáltalán eljutottak. Ugyanis több szereplőt kell összehangolni: az energetikust, a kivitelezőt, sokszor pályázati tanácsadót kell igénybe venni, és az építőanyag-kereskedőnek is kiemelt szerepe van, hiszen csak a kulcstermékeket lehet a pályázatoknál elszámolni.

Az első rendelések kezdenek beérkezni, és el tudnak indulni a felújítási munkák. A vidéki otthonfelújítási program megítélése jobb a lakosság szempontjából. Ennek egyértelmű oka, hogy ez jóval egyszerűbb, könnyebb az igénylési folyamata, nem kötelező hitelt, így bankot sem igénybe venni. Egyszerűen be kell nyújtani az Államkincstárhoz a számlákat és az igénylést. Sőt, a SZÉP-kártya juttatások egy részét is fel lehet az idei évtől építőanyagra használni, tette hozzá a szakember.

Lakásépítések és és építőanyagárak

Egyértelműen látható, hogy az utóbbi két-három hónapban nagyon intenzív volt a kereslet az újépítésű lakások iránt. Az elmúlt 2-3 évben nem nagyon volt jellemző, hogy akár tervasztalról el lehetett adni lakásokat – ez most egyértelműen megváltozott. Minden ingatlanfejlesztő nagyon pozitívan nyilatkozik a kereslet emelkedéséről, és remélik, ez a lendület még sokáig ki fog tartani.

Tehát vannak most pozitív tendenciák, de az építőiparnak van egyfajta tehetetlensége, vagyis ezek az intézkedések nem azonnal mutatnak eredményt, illetve forgalmi növekedést. Az építőanyagok árában a csúcspont a 2022-es év volt, 2023-ban jelentős csökkenés történt, és ehhez képest 2024-ben érdemi változás nem volt. Vagyis az elmúlt két évben stagnáltak az építőanyagárak, sőt, ha ezt reálértéken nézzük és az inflációs hatásokat is figyelembe vennénk, akkor ezt tulajdonképpen csökkenést jelent

– tette hozzá Juhász Attila.

Az építőanyagárakra leginkább az előállítási költségeknek van hatásuk, amibe beleértendők a folyamatosan emelkedő munkabérek, illetve nagyon fontos tényező az energiaárak alakulása. Az építőanyag-gyártás meglehetősen energiaintenzív iparág, és nagyon számít a földgáz és a villamosenergia árának alakulása – ebben az utóbbi időszakban mérséklődést tapasztaltunk.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyarországi építőanyagoknak nagyjából a fele külföldről érkezik, tehát az importkitettségünkből adódóan a kedvezőtlen forintárfolyam is rendkívüli módon befolyásolja haza építőanyagárakat, folytatta a szakember.

Nehéz megjósolni, hogy az egész év folyamán mi minden fog történni. Az építőanyag-gyártóktól érkező információk alapján áremelésre mindenképpen számítani lehet. Ennek a mértéke vélhetően egyszámjegyű lesz, valahol 5-8 százalék között alakulhat.