Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Évente a HÉV 73 millió fős utasforgalmat generál, a MÁV forgalma 138 millió fő éves szinten. 4 millió azoknak a száma, akik napi, de legalább heti rendszerességgel Budapestre jönnek, ők azok, akiknek utazniuk kell a fővárosba. Vasúti stratégiára pedig azért van szükség, mert az elővárosi, agglomerációs népesség nő, 10 év alatt 36 százalékkal lett több a gépkocsik száma az agglomerációban, így egyre nagyobb a közlekedési nyomás. A városhatárt átlépők közül 10 emberből 7 gépkocsival érkezik.

A közlekedés romlását a kötöttpályás fejlesztés, a külső körúti elemek fejlesztése, illetve a hiányzó peremhidak, az Aquincumi és a Galvani híd megépítése állíthatja meg, ezek ugyanis elkerülhetővé teszik a belvárost. A számítások szerint csak a Galvani híd megépítése naponta 30-50 ezer autóval tudja csökkenteni a belváros forgalmát. A fejlesztés további eleme a P+R parkolók építése, hogy lehetséges legyen a közlekedési mód váltása - hangzott el a konferencián.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egy 20 éves, 4000 milliárd forintos, többségében EU-s forrásokból álló projekt, amiből 1200-1500 milliárd forint már biztosítva van. Ennek keretében többek között 16 hiányzó megállót építenek, a meglévő vasutakat felújítanák, és a járműparkot is fejlesztenék.

A stratégia célja:

  • minden állomásról óránként legalább 4 vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább 3 metróvonalat el lehessen érni,
  • kétszereződjön meg a budapesti-elővárosi vasútforgalom (ma naponta félmillióan használják) amivel 1 millióra növelhető a használók száma,
  • mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni.

Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítését tervezik, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával. Eltűnne továbbá a Déli pályaudvar a föld felszínéről, amivel megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó hatása. Megnyílnának közösségi- és ingatlanfejlesztésekre ezek a területek.

Egy 8 vágányú, föld alatti megálló jöhet létre a Nyugatinál

A BAVS, vagyis a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretein belül megvalósítás előtt álló vasúti alagút egy 4,5 kilométeres új föld alatti nyomvonallal a Duna alatt kötné össze Budapest két fontos pályaudvarát, a Déli és a Nyugati pályaudvart. Egy ilyen volumenű projektnél elengedhetetlen a teljes transzparencia, hogy minél többen megértsék, támogassák és elmondják a véleményüket. Az eddigi felmérések szerint a stratégia alapvető céljait a lakosság 92 százaléka Budapesten is támogatja. A trendek azt mutatják, hogy Európa más városaiban is folyamatosan alakítják átmenővé a korábbi fejpályaudvari rendszert. A sokszor példaként hozott Bécsben az elmúlt tíz évben 26 km vasúti alagút épült - kezdte előadását Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

Az alagút célja a budapesti vasúti közlekedés erősítése. Az elmúlt években korszerűsített vonalakon sok helyen már most megduplázódott az utasforgalom, de egyes településeken akár a mai 5-6-szorosa is lehetne a vasutat használók száma. Az utasszám növekedéséhez óránként 42-ről 93-ra kellene növelni a fővárosba bejövő vonatok számát és összességében 100-120 motorvonattal többre van szükség ahhoz, hogy a tervezett járatsűrűség biztosítható legyen, amihez elengedhetetlen az alagút kialakítása. Emellett sokkal helytakarékosabb is egy ilyen rendszer, a fejpályaudvarokhoz képest. A fejlesztés eredményeként 10-30 perces megtakarítási idők jönnek létre.

A stratégia mostanra elkészült, az alagút megvalósíthatósági tanulmányának 2022 második negyedévére kell elkészülnie, míg a környezeti hatásvizsgálatnak 2023 harmadik negyedévéig. A tervezés uniós és hazai forrásból zajlik, széleskörű szakértői résztvevőkkel.

A tervek szerint a Kelenföldi pályaudvartól a Kis-Gellérthegyig a mai nyomvonal maradna, majd a Mészáros utcánál kezdenének süllyedni az új sínek, amik a Széll Kálmán téren kapcsolódnának a metróhoz. Ezt követően a Duna alatti alagút után érnék el a Nyugati pályaudvart, ami után visszatérne a felszínre és a Dózsa György útnál érné el ismét a mai nyomvonalat.

A 2-es metróhoz való csatlakozásnál több nyomvonalat is vizsgáltak

 A Batthyány tér, a Kossuth tér és a Deák Ferenc tér egyaránt szóba került, de hidrogeológiai és forgalmi modellezés alapján a Széll Kálmán téri nyomvonal lesz a megfelelő.

Annak érdekében, hogy az Inter City-k a Széll Kálmán téren meg tudjanak állni, egy 300 méter hosszú 4 vágányos állomás kialakítása lenne szükséges. A köztes megállókról azonban egyelőre nincs még döntés, noha a bevezető szakaszon a Sashegy-Naphegy térségében vizsgálják egy megálló létesítését. Viszont a Déli pályaudvar megszűnését javasolja a tanulmány, ami így átadható lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvart az alagút nélkül is teljesen fel kellene újítani, de úgy, hogy az teljesen kompatibilis legyen az alagúttal. Ennek eredményeként egy 8 vágányú föld alatti megálló kialakítására van szükség. Ha elkészül az alagút és majd idővel az 5-ös metró, akkor a Nyugati pályaudvarnak 162 ezer utast kell kiszolgálnia naponta, ami a mai forgalom több mint duplája. Az alagút építési ideje alatt fontos cél, hogy a Nyugati pályaudvar végig működjön, de a Déli pályaudvart sem lehet 8 évre lezárni.