A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékes kamarája magyarázatot kér Magyarországtól arra, hogy miért nem tartóztatták le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, amikor a hónap elején Budapestre látogatott.

A kamara beadványát – amelyet a The Times of Israel című izraeli napilap hírportálja teljes egészében bemutatott – a bíróság működését biztosító Római Statútum 87. cikke alapján nyújtották be, amely lehetővé teszi az eljárás megindítását azon államok ellen, amelyek nem működnek együtt a bírósággal, ezáltal megakadályozva a bíróságot abban, hogy gyakorolja az alapokmány szerinti feladatait és hatásköreit.

A dokumentumot benyújtó bírák szerint Magyarország megszegte kötelezettségeit azzal, hogy megtagadta Netanjahu őrizetbe vételét annak ellenére, hogy a bíróság április 3-án, az izraeli miniszterelnök megérkezésének napján hivatalos kérést küldött Budapestre.

A mostani beadványban a Nemzetközi Büntetőbíróság kamarája arra kérte fel Magyarországot, hogy május 23-ig nyújtsa be válaszait.

A Nemzetközi Büntetőbíróság november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu, Joáv Galant korábbi védelmi miniszter és a Hamász palesztin terrorszervezet főparancsnoka ellen.

A magyar kormány április elején arról döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

„Bomlasztás” helyett döntött a kormány, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter április 3-án. A kérdés elsősorban az izraeli miniszterelnök érkezésével került napirendre. Az Economxnak nyilatkozó büntetőjogász szerint egyenesebb dolog a nemzetközi jog szabályai szerint kilépni egy egyezményből, vállalva a politikai következményeket, mint a tagjaként bomlasztani azt és rombolni a tekintélyét.