A Covid ideje alatt kezdődött a ma még mindig zajló vita a
budapesti kerékpársávokról, a Napi.hu utánanézett, hogy mi is történt kerékpársáv-fronton az elmúlt három év alatt. 2020. augusztus végéig
várta a Fővárosi Önkormányzat a lakosság véleményét, arról, hogyan tetszik nekik, hogy hónapok óta a bicikliseké lett az egyik
sáv a Nagykörúton.
A fővárosi önkormányzat a járvány idején, március végén úgy
döntött, hogy kihasználva a karantén időszaka alatt felére csökkent
gépjárműforgalmat, Budapest néhány fontos útvonalán ideiglenes kerékpársávokat
alakít ki. Ez az ötlet azonban igencsak megosztotta és azóta is megosztja a
társadalmat.
Pöfögnek az autók egy sávban a Nagykörúton és puffognak az autósok a szinte napközben is állandósult dugók miatt.
Az ideiglenes kerékpársávok sorsa megosztotta az embereket. A Napi.hu
számára a Pulzus Kutató által készített akkori közvélemény-kutatás szerint a
válaszadók 55 százaléka hajlott arra 2020-ban, hogy maradjanak a felfestések,
17 százaléka ellenezte ezt, míg 28 százalékuk úgy gondolta, hogy külön
kerékpársávokra lenne szükség.
A Magyar Kerékpárosklub sikeresnek látta az átalakítást, a
Budapesti Autósok Közössége szerint viszont úgy vélekedett, az autósok tudatos kiszorítása
zajlik Budapesten.
És ennek már több, mint három éve
Időközben határozottabb fellépést tanúsított a Fővárosi Önkormányzat,
egyre több helyen lettek kerékpársávok, és egyre több helyen próbálják védeni a
bicikliseket a balesetektől. Az Árpád hídon történt halálos kimenetelű ütközés
és gázolás azonban ismét felborzolta a kedélyeket, mert Budapesten több helyen
oszlopokkal választották le a kerékpársávokat a védelem érdekében.
Néhány nappal ezelőtt az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a
Magyar Autóklub Jogi Bizottsága is kifogással élt emiatt. A szervezet szerint az új biciklisávok megnehezítik a mentőautók
közlekedését. A biztonságos haladást nem teszi lehetővé, mert túl keskeny,
ráadásul a parkolást is korlátozzák az oszlopok – mondta az InfoRádiónak Győrfi
Pál, a mentőszolgálat szóvivője.
Budapest reakciója szerint az újonnan kialakított
biciklisávok csak itthon szokatlanok, más külföldi nagyvárosokban nem.
Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi Biztottságának elnöke
ugyanakkor úgy vélte, hogy a főváros nem érzi át kellőképpen, hogy a mentőknek,
rendőröknek és a tűzoltóknak néha egyetlen perc késedelem is számít. Az autóklub ügyvédje már korábban kijelentette, kerékpársávokat inkább a mellékutcákban kellene kialakítani.
Morognak a taxisok is, őket sem kíméli a rendőrség, ha
büntetésről van szó, márpedig az utasra várni, aki éppen valamiért késik, vagy
a kötelező pénztárgépet kezelni, csomagok kiemelésében segíteni külön stresszt
jelent a személyfuvarosoknak, mert ez is tilos a kerékpárúton.
És bejön a környzetvédelem
Egy éve jelent meg egy tanulmány szerint a világ
szén-dioxid-kibocsátása egy ötödével csökkenne, ha mindenki annyit közlekedne
kerékpárral autó helyett, mint a hollandok és a dánok – írta meg a Napi.hu.
A hollandok átlagosan 2,6 kilométert bicikliznek naponta,
ezzel a világ összes országát maguk mögé utasítva, a dánok pedig a dobogó
második fokán állnak, 1,6 kilométerrel.
A tanulmány készítése során pontosan kiszámolták, hogy 686
millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a légkörbe évente, ha minden
nemzet elérné a hollandok biciklin töltött idejét, ha pedig a dánok példáját
követnénk, akkor 414 millió tonna szén-dioxid kibocsátását spórolnánk meg.
A kerékpárgyártás jelentősebb, és gyorsabban fejlődő volt
1962 és 2015 között, mint az autógyártás, de az, hogy valakinek van egy
biciklije, nem feltétlenül jelenti, hogy használja is azt, mutat rá a
tanulmány.
