A Kúria fordult az Európai Unió Bírósághoz (EUB) egy 2007-ben kelt svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében előzetes döntéshozatalt kérve. A magyar bíróság arra volt kíváncsi, felül kell-e vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot, és ezzel összefüggésben a devizahiteles törvényeket.

A luxembourgi székhelyű bíróság a múlt héten tette közzé döntését, a 24.hu írása szerint az ügyben az EUB ítélete megállapította:

Kapcsolódó

a kérdéses ügyben az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összegének visszatérítése jár; a szerződés pedig nem nyilvánítható érvényesnek vagy hatályosnak.

A testület kimondta azt is, hogy 

egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást.

  • A döntés értelmében Magyarországon elölről kezdődhet minden,
  • és az ítélet alapján a devizában nyilvántartott hitelszerződések teljes hazai ítélkezési gyakorlatát felül kell vizsgálni.
  • A devizahiteleseknek csak annyit kellene megfizetniük, amit a szerződésük forintban tartalmaz, az árfolyamkockázatot és a kamatok terhét pedig a pénzintézeteknek kell viselniük; mintha a szerződés létre sem jött volna.

Az ügyben az adósokat képviselő ügyvéd a lapnak azt mondta: az Európai Unió Bíróságának döntése az eddigi legjelentősebb az adósok számára. Marczingós László hozzátette: a döntés értelmében a tisztességtelen, érvénytelen feltételek alapján minden esetben egyetlen lehetséges jogkövetkezmény van, az eredeti állapot helyreállítása, ami azt jelenti, hogy az adósok kizárólag a kapott tőkével tartoznak, az árfolyamrés és a kamatok a pénzintézeteket terhelik, a szerződések orvoslásának egyetlen módja az eredeti állapot helyreállítása.

Az ügyvéd kiemelte: az EUB arra is kitért ítéletében, hogy a kormánynak és a magyar bíróságoknak nem volt joguk tartalmilag beleavatkozni a hitelszerződésekbe. Marczingós László szerint

várhatóan egyedi perekben kell mindezt érvényesíteni, mert a jogalkotó nem fogja helyretenni magától a történteket, ezért tömeges perekre számít.

Hozzátette, az uniós ítélet a kártérítés lehetőségét is kinyitotta azok számára, akik esetleg már jogerősen elvesztették a perüket a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-s döntés kötelezi a magyar bíróságokat az ítélet betartására és alkalmazására.

Reagált az OTP

Az OTP Bank a bíróság döntését úgy kommentálta lapunknak eljuttatott írásában, hogy „az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án közzétett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésének lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben. Az Európai Unió Bírósága jelen döntése ugyanis egy egyedi esethez kötődik és azon az előfeltevésen alapul, hogy a fogyasztói devizahitelt nyújtó adott pénzügyi vállalkozás árfolyam kockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása tisztességtelen volt, és a devizahitel szerződés emiatt válik érvénytelenné (semmissé). Az OTP Bank devizahitel szerződéseiben az árfolyam kockázat feltárása tisztességes volt, ezt a bíróságok az erre irányuló fogyasztói perek elsöprő többségében (néhány egyedi, gyakorlati hibás esetet leszámítva) következetesen megállapították. Az OTP Bank devizahitel szerződései tehát kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad”.