A büntetőeljárásokban már eddig is volt lehetőség arra, hogy bizonyos eljárási cselekményeken nem kell megjelenni, elég volt, ha elektronikus eszközökkel biztosítják az összeköttetést. Mivel a tapasztalatok igazolták ennek a kapcsolattartási formának az eredményességét, az Economx értesülései szerint a jogalkotó úgy döntött, ezt a lehetőséget kiterjesztik a polgári eljárásokra is.

A Polgári perrendtartáson nagyon komoly mértékben változtató friss törvényjavaslat szerint nem csupán a peres félnek, hanem a tanúnak és a szakértőnek sem kell bemenni a tárgyalóterembe, hanem a meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló elektronikus eszközt és programot használhatja a bírósággal való kommunikációra.

Azért lesznek feltételek

Természetesen terveznek biztonsági garanciákat, nehogy visszaélésre használják az új és nyitott rendszert. Először is, a bíróság mérlegelhet, hiszen alacsonyabb szintű hitelességről beszélünk. Vagyis, az új rendszer nem kötelező, a bíróság mondhatja, hogy nincs mód az egyszerűsített kommunikációs jelenlétre.

A meghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségben csak az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy, például a peres fél lehet jelen. Továbbá, legfeljebb olyan személy, akinek a jelenlétét törvény egyébként lehetővé, illetve kötelezővé teszi. Ilyen lehet például a tolmács, törvényes vagy jogi képviselő, vagy a támogató.

Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha

  • az eljárási cselekmény során ésszerű kétely mutatkozik a meghallgatásra kerülő személy személyazonosságával kapcsolatban.
  • eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével összefüggésben.
  • vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban.
  • az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenlétét törvény egyébként nem teszi lehetővé, illetve kötelezővé.

Látni kell a helység minden pontját

Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság elrendelheti, hogy látni szeretné az érintettet, sőt, a vele egy helységben tartózkodó személyt, illetve azt a kérését is teljesíteni kell, hogy a helység minden pontját mutassák meg neki.

Arról is rendelkezhet, hogy ha egyidejűleg nem megy a kép- és hangfelvétel, akkor vége a távoli meghallgatásnak.

Ha bármilyen formáját tapasztalja az együttműködés hiányának, véget vethet a meghallgatásnak.

Ez amúgy is egy alapelv: a rendszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy az egyszerűsített telekommunikációs csatornán keresztül jelenlevő személy a hatósággal, bírósággal együttműködjön, így nem képzelhető el az eljárási cselekmény az ő hozzájárulása nélkül.

A következő lépés: bíró nélküli döntések

Bár a vonatkozó törvény hatályba lépését két és fél évvel elhalasztották, a tervek szerint 2026 januárjától a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.

Az Economx információ szerint az emberi közreműködés az automatikus döntéshozatal esetén is kizárólag a bíróság oldaláról fog hiányozni, a kérelmezők – így kifejezetten a jogi képviselők – oldalán továbbra is alapvető tényező az emberi közreműködés.

Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják ellenőrizni.

Ugyanakkor a törvény indoklása is kiemeli, hogy az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi képviselő között.

Emellett a jogi képviselők oldalán is lehetőség nyílik az egyes kisebb adathibák helyesbítésére, egyes esetekben pedig kérhető az automatikus döntéshozatallal elbírált eljárás döntéshozó humán személy általi felülvizsgálata. Egyelőre azonban korai kijelenteni, okozhat-e problémát 2026-tól az új rendszerre való átállás.