A szervezet a vidékfejlesztési tárcához küldött - az MTI-hez hétfőn eljuttatott - levelében úgy fogalmaz: a gabonakereskedelemben alkalmazott gyakorlat átültetése a sertéságazatba az utolsó tőrdöfést jelentené az ágazat szereplői számára.

A szövetség szerint azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után. Ugyanakkor nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.

A sertéstartók szövetsége szerint, ha ezt a megoldást erőlteti a kormány, akkor azzal kell számolni, hogy a magyar sertésállomány drasztikusan csökkenni fog.

A szervezet azt javasolja: a tárca vidékfejlesztési államtitkársága a kormányelőterjesztés tervezetéről gyakorló, a termelésben részt vevő gazdasági szereplőkkel egyeztessen, akik reálisan meg tudják ítélni az intézkedés hatását.

Felhívják a figyelmet arra is: ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.

A Magyar Hírlap pénteki számában közölte V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár nyilatkozatát, aki a lapnak arról számolt be: a tárca az élő sertésre és a sertéshúsra is kiterjesztené a fordított áfafizetés lehetőségét, amely komoly segítséget jelentene a nehéz helyzetben lévő ágazatnak. Az államtitkár ismertette: a következő kormányülésen is napirendre kerül a magyar sertéságazat fejlesztési stratégiája, miután a tárca újabb javaslatokkal egészíti ki a tervezetet.