Morgan Stanley: a Mol a favorit a régiós olajpapírok között
A Morgan Stanley kiábrándító negyedéves eredményeket vár a régió olajcégeitől, ám a Mollal kapcsolatban optimistábban nyilatkozott. A hazai olajpapír mellett szól, hogy 2009-től akár felvásárlási célponttá is válhat a cég.
Januárban nem a kereslet növekedése, hanem az olajár csökkenése miatt emelkedtek látványosan a finomítói marzsok, s februárban, ahogy az energiahordozó jegyzése előreláthatóan stabilizálódik majd, a marzsok valószínűleg újra beszűkülnek - ismerteti a Concorde a Morgan Stanley elemzését.
A befektetési ház kiábrándító negyedéves eredményekre számít a régiós olajcégektől, ami alapvetően az alacsonyabb finomítói marzsoknak, a kiskereskedelmi üzletág gyengébb teljesítményének és a földgáz iránti kereslet visszaesésének tudható be. A szektor közép-kelet-európai cégeinek papírjai 9-es P/E-n és 6-os EV/DACF-en forognak, amely értékeltségi mutatók nem szolgálhatnak katalizátorként az árfolyam-emelkedés számára, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük az átlagos 1,5 százalékos osztalékhozamukat és az alacsony alkalmazott tőkére jutó nyereség mutatójukat (ROACE). A nagyobb integrált olajcégek ugyanis a részvény-visszavásárlásokkal is kalkulálva 6 százalék feletti osztalékhozamot biztosítanak.
A régiós olajpapírok közül a Morgan Stanley elemzője a Molt tartja a favoritnak, mivel megítélése szerint a társaság előtt álló kihívások sokkal csekélyebbek, mint amivel a PKN Orlennek a litván Mazeikiu, vagy az OMV-nek a Petrom kapcsán szembe kell szembenéznie. A Mol ráadásul az egyetlen olyan olajcég a régióban, amelyben az állam már nem tulajdonos, és 2009-től már a most meglévő jogi akadályok sem korlátozzák, hogy a cég esetleges felvásárlási célponttá váljon. Az elemzés hozzáteszi: az európai olajcégek számára az az optimális stratégia, ha további akvizíciókkal újítják meg lemerülőben lévő készleteiket, illetve biztosítják egyéb energiabiztonsági érdekeiket.
A Mol-részvények ajánlása továbbra is egyenlő-súlyozás, 22 ezer forintos célár mellett.
Árazás tekintetében a Mol tekinthető a legolcsóbbnak az európai finomítókhoz vagy integrált olajcégekhez viszonyítva, de ez önmagában nem elég ahhoz, hogy lendültet adjon a papírnak. További problémát jelent, hogy a jelentős mértékben a felvásárlásoktól hajtott dinamikus növekedést sokkal nehezebb lesz megvalósítani a következő években, mivel a potenciális akvizíciós célpontok árai (orosz eszközök, vagy további INA-részesedés) jelentősen megugrottak.
A Morgan Stanley OMV-re vonatkozó ajánlását a Molhoz hasonlóan egyenlő-súlyozáson hagyta, azonban célárát 51 euróról 47 euróra csökkentette. Az OMV volt a legrosszabbul teljesítő európai integrált olajcég 2006-ban, mivel az elemzők lefelé módosították a Petrom leányvállalatára vonatkozó eredményvárakozásaikat. A Morgan Stanley szerint az OMV papírjainak "negatív átárazódása" befejeződött, azonban a 2007-es eredmény igen gyengének ígérkezik. Az OMV relatív árazása az európai szektortársakhoz képest ugyan historikus mélyponton van, a Morgan Stanley azonban így is csak kevés esélyt lát arra, hogy az osztrák olajcéget újra prémiumon árazzák majd.
A PKN Orlen minősítése a szektortársakéhoz hasonló, az 52 zlotys célár azonban kevesebb, mint 10 százalékos felértékelődési potenciált rejt magában. A lengyel piachoz képest ugyan diszkonton forognak a PKN papírjai, de az olajcég eredménynövekedési dinamikája a következő két évben vissza fog esni a gyengülő olajipari környezetnek és a Mazeikiu-tranzakció negatív hatásának betudhatóan. A PKN esetében a hosszú távú befektetési sztori továbbra is attraktív, azonban pillanatnyilag a piaci szereplők valószínűleg majd más olajcég papírjaiból fognak bevásárolni.
Az elemző szerint ugyan helyes döntés volt a PKN menedzsment részéről a Mazeiki Nafta megvásárlása, azonban a litván finomító jelenleg csak nagyon alacsony kapacitással és csak kevésbé profitabilisan működik a 2006-os tűzeset és az orosz olajellátásban történt fennakadások miatt. További kockázati tényezőt jelent a korábbi vezérigazgató leváltása, valamint a PKN azon tervei, amelyek szerint a betervezett beruházásainak mintegy 10 százalékát a kutatás-kitermelés szegmens fejlesztésére fogja elkölteni, ahol a cég csak minimális tapasztalatokkal rendelkezik. Az elemző nincs meggyőződve arról, hogy a három évig rekord magasságokban tartózkodó olajárak után most ez a legmegfelelőbb stratégia. Mindemellett a PKN előreláthatóan a negatív cash-flow-ja miatt a következő két évben osztalékot sem fog tudni fizetni - áll a Concorde tudósításában.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!