Felfoghatatlan következményei lehetnek a mesterséges intelligencia rohamtempójú fejlődésének. Szakértői vélemények szerint hamarosan elérhetjük a szingularitást - azt az állapotot, amikor a gépek okosabbak lesznek, mint az ember - ami száz év alatt húszezer évnyi fejlődést hozhat - fogalmazott előadásában Pintér Róbert, az eNet kutatási igazgatója a SMART 2018 konferencián tartott előadásában, Budapesten.

Épp emiatt vélik úgy szakértők, hogy a jelenleg zajló negyedik ipari forradalom hatása a gőzgép által hozott felfordulás háromezerszerese is lehet. A technológiai fejlődés egyik motorja a mesterséges intelligencia, amit jelentősége miatt az új elektromosságnak is neveznek.

Kapcsolódó

Fontos kérdés, hogy a gépek mennyire szorítják ki az embereket a munkaerőpiacról. Erről Tera Allas, a McKinsey Global Institute vezető kutatója a konferencián azt mondta, hogy már ma az állások 50 százaléka esetében automatizálni lehetne a munkafolyamatok 40 százalékát. Teljesen pedig jelenleg az ember által végzett munkakörök tíz százalékát tudnák átvenni a gépek. Viszont a cégek mindössze 20 százaléka építette be működésébe a mesterséges intelligenciát.

A szakértő szerint a munka világának ilyen átalakulása nem példa nélküli: a gőzgép előtt az emberek többsége mezőgazdasági munkát végzett. Az automatizáció rengeteg új állás és munkakör megszületését hozhatja, olyanokat, amelyek jelen pillanatban még nem léteznek. Főként a szakértelmet, társas készségeket, empátiát, kreativitást igénylő feladatok ellátására lesz a továbbiakban is biztosan szükség emberi erőforrásra.

Felforgatják a munka világát

A mesterséges intelligencia egy új civilizációs hullámot hoz. Az automatizáció következményeként strukturális munkanélküliség alakul majd ki, például az önvezető autók terjedése miatt biztosan sokkal kevesebb sofőrre lesz majd szükség. Az Egyesült Államokban például 3,5 millióról 1 millióra csökkenhet a számuk. Az embereknek a megváltozó helyzethez alkalmazkodniuk kell, amihez szerinte az kell, hogy ne szakmát, hanem iparágat válasszunk, másrészt fel kell arra készülni, hogy életünk során 3-4-szer is váltanunk kell és át kell képeztetnünk magunkat, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel - mondta el Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője a rendezvényen.

A szakértő arról is beszélt, hogy a problémák bizonyos részére megoldás lehet az univerzális alapjövedelem bevezetése, azonban a munka az embernek nem csak a pénzkereseti forrást jelenti, hanem önbecsülést és identitást is ad. Az is elképzelhető, hogy a munka kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akik értéket tudnak teremteni. Pintér Róbert közölte, ha a szingularitást elérjük, azaz a gépek már okosabbak lesznek nálunk, az száz év alatt húszezer évnyi fejlődést eredményezhet, ami az emberiség eddigi írott történelmének több mint háromszorosát jelenti.

A mobil szinte a testünk része lett

A SMART konferencia idén a technológia emberi következményeinek feltárására is nagy hangsúlyt helyezett. Zacher Gábor, a neves addiktológus arról beszélt előadásában, hogy a mobiltelefonok és a közösségi média erős, a kábítószerekkel megegyező hatású függőséget alakíthat ki az emberben. Egy átlag magyar 150-szer pillant a telefonjára naponta, ezzel párhuzamosan pedig már a lakosság mintegy egynegyede funkcionális analfabétánk számít és a könyvek száma egyre csökken. Fontos a "digitális detox", azaz, hogy legalább este, otthonunkban leváljunk a technológiai eszközökről, illetve gyermekeinknek is nagyon körültekintő módon szabad csak a kezébe adni okoskütyüket.

A SMART 2018 konferencia médiatámogatója a Napi.hu.