Magyarországon jelenleg 132 mérőállomásról érkeznek gamma dózisteljesítmény adatok a BM OKF-en működő országos radiológiai monitoring központba, amelyek jeleznék, ha az országot radioaktív szennyezés érné - írja a védekezést áttekintő cikkében az Mfor.

A hivatásos katasztrófavédelem valamennyi megyében működtet Katasztrófavédelmi Mobil Labort, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a sugárzási viszonyok helyszíni felderítésének támogatására is. De hova meneküljön az ember, ha valamilyen nukleáris katasztrófa, akár polgári, akár katonai bekövetkezne, úgy, hogy Magyarországon is szennyezést okozna?

A Budapesten található három és fél ezer óvóhely fele pillanatnyilag ki van adva edzőteremnek, raktárnak vagy boltnak, de ezek bérbeadását úgy engedélyezték, hogy szükség esetén negyvennyolc órán belül vissza lehessen alakítani óvóhellyé.

Több mint 200 ezren a metróban

A régi óvóhelyek mellett épültek újak is, hiszen a nagyobb bevásárlóközpontok, üzleti negyedek alatti parkolókat, mélygarázsokat úgy alakították ki, hogy szükség esetén polgári védelmi célokra is hasznosíthatók. Ilyen például a Westend City vagy a MOM Park is.

Az 50-es években a hidegháború idején azonban hiába épültek sorra a légoltalmi létesítmények, ezekből sok régi gyár, épület, és velük együtt az alattuk létesített óvóhely is eltűnt már. A megmaradt légópincék, metróalagutak, az említett mélygarázsok, az olyan ismert nagy óvóhelyek, mint a budafoki borpincék, a kőbányai sörgyár, a gellérthegyi Sziklakórház és hasonló helyek 600-700 ezer lakost képesek befogadni vészhelyzet esetén.

A metróvonalak közül sajnos csak a kettes és a hármas funkcionálhat óvóhelyként, (ezek befogadóképessége 220 ezer fő), a négyes metróhoz pedig már egyáltalán nem készült óvóhelyrendszer.

Vészhelyzet esetén a legfőbb parancsnok Fővárosi Önkormányzat Védelmi Bizottságának vezetője, vagyis maga a főpolgármester, az ő utasítására nyithatók ki például az óvóhelyek lezárt acélzsilipjei.