Amikor a SARS-CoV-2 koronavírus 2020 elején megkezdte nagy menetelését a pandémiává növekedés felé, Linga Wang virológus, a szingapúri Duke-NUS Medical School kutatója úgy gondolta, érdemes lenne megvizsgálni a 2003-ban feltűnt SARS-CoV-1 koronavírus fertőzésén átesett emberek szervezetét, hátha találnak olyan ellenanyagot, amelyet felhasználhatnának az új változat ellen is – írja a Bloomberg a koronavírus elleni szuperoltásokkal kapcsolatos kutatásokról szóló összefoglalójában. A SARS-CoV-1-járvány 800 ember életét követelte, ám jóval többen túlélték a fertőzést.

A virológus évek óta részt vett több szingapúri kutatóközpont közös munkájában, amelyben a denevérekről az emberekre átterjedő koronavírusok titkait firtatták. A SARS-CoV-1 a patkósdenevérekről ugrott át az emberekre, a SARS-CoV-2-ről azt feltételezik, hogy szintén a denevérekben fejlődött ki, de az emberekre az amúgy aranyos tobzoska közvetítésével került át. Wang első próbálkozása nem hozott eredményt, az előbbi vírus ellen hatásos antitestek nem kínáltak védelmet az utóbbi ellen.

Kapcsolódó

Ahogy azonban egymás után elkezdtek megjelenni a mutációk, úgy gondolta újra teszteli a korábban megvizsgált volt SARS-CoV-1-betegeket. Mire idáig eljutott, ezeket az embereket már beoltották a SARS-CoV-2 ellen kifejlesztett oltások valamelyikével. Ez ritka lehetőséget kínált az antitestek kombinációjának vizsgálatára. Wangot meglepte, amit talált: a beoltott emberek szervezete olyan antitesteket termelt, amelyekről kiderült, hogy mindkét vírusfajta ellen hatásosak voltak. Ez megcsillantotta a reményt, hogy ki lehet fejleszteni egy szupervakcinát, amely minden koronavírus ellen védelmet kínálhat.

Három húsz év alatt

A koronavírusok állandó veszélyt jelentenek az emberekre. Az elmúlt húsz év alatt három változatuk (a két SARS mellett a MERS) jelent meg, és az ezzel foglalkozó kutatók szerint újabbak várhatók, amelyek akár a jelenleginél is súlyosabb világjárványt okozhatnak. Óriási a kísértés egy olyan oltás kifejlesztésére, amely a még nem is ismert koronavírusokkal szemben is határos lenne. Wang olyan készítményen dolgozik, amely hasonló immunválaszt idézhet elő az emberekben, mint amilyet a fertőzött-beoltott embereknél tapasztaltak. Az egerekkel végzett kísérleteik ígéretesek.

Hasonló próbálkozások máshol is folynak, például az oszlói Coalition for Epidemoc Preparedness Innovations (CEPI) kezdeményezés keretében, ahol egy nemzetközi kutatócsoport dolgozik a szupervakcina kifejlesztésén. A CEPI nonprofit szervezet, amely 200 millió dollárt szán erre a célra. Az amerikai járványügyi hivatal 36,3 millió dollárral támogatja a Harvard, a Duke és a wisconsini egyetem közreműködésével folyó hasonló kutatásra. Ebben biotech-vállalatok is részt vesznek. A Duke laborjaiban sikerült előállítani olyan anyagok prototípusát, amelyek több koronavírus ellen hatásos ellenanyag termelésére serkenthetik az emberi szervezetet.

Ellenérdekelt cégek

A nagy gyógyszergyártók egyelőre szkeptikusan viszonyulnak a próbálkozásokhoz. A Pfizer és a Moderna szakértői úgy vélik, érdekes ötletekről van szó, ám a cégeik által kínált megoldások, az egymást követő emlékeztető-erősítő oltások valóságosak. (Az új utat kereső kutatók szerint ezek gyengéje, hogy a vírus új változatai mindig az ellene harcoló emberek előtt járnak.) A vállalatok az influenzára mutogatnak: a száz éve ismert influenzavírus ellen nem készült szuperoltás, mert nagyon gyorsan mutálódik. Minden évben az éppen fertőző változat ellen kell beoltatniuk magukat az embereknek.

Vannak azonban olyan kutatók, akik szerint szégyen, hogy nem készült általános influenzaoltás, amit azzal magyaráznak, hogy ez volt a kényelmes, nagy egyszeri befektetést nem igénylő megoldás a döntéshozóknak. És ez felhívja a figyelmet arra, hogy hosszabb távon a koronavírus-szuperoltás létrehozása sem elsősorban tudományos kérdés, hanem gazdasági.

A nagy gyógyszergyártók – ez esetben elsősorban a Moderna és a Pfizer – dollár tízmilliókat keresnek koronavírus-vakcinákon, és ezt újra és újra megismételhetik, ha újabb emlékeztető oltásokra van szükség. Ez nem igazán ösztönzi ezeket a vállalatokat a szupervakcina kifejlesztésének támogatására. Így minden bizonnyal adakozásból és a kormányok hozzájárulásából jöhet össze fejlesztéshez szükséges pénz.