Emmanuel Macron francia államfő európai befolyása is megkérdőjeleződik azzal, hogy Angela Merkel német kancellár lassan levonul az európai politika színpadáról. A párizsi vezetés tervét, hogy az integráció erősítésével dinamizálják az eurózónát, csak Berlinnel együtt képesek végrehajtani - hívja fel a figyelmet a Financial Times. Ez röviden azt jelenti, hogy Macronnak nélkülözhetetlen partnere Merkel.

Az, hogy német konzervatívok új elnököt választanak december elején, és Merkel csak 2021 őszéig, a következő parlamenti választásig marad posztján, a francia-német kapcsolatok újraértékelésére szorítja a francia elnököt. Macron elkötelezte magát az EU felrázása és a populista nyomulás megállítása mellett. Miután 2017 májusában hatalomra került, igyekezett országát a németek megbízható partnerévé tenni, cserében azt várta, hogy Berlin támogassa ambiciózus uniós reformjait.

Kapcsolódó

Egy lépés hátra

Könnyen lehet azonban, hogy hamarosan a merkeli vezetésnél kevésbé előzékeny német partnerrel kell "üzletelnie". Macron első lépésként igyekszik szakítani azzal a szereppel, amelyet sok európai vezető játszott Merkel hosszú regnálása alatt, nevezetesen, hogy pusztán szemlélője legyen a németországi belpolitikai folyamatoknak, amelyek komoly hatást gyakorolhatnak Európa jövőjére is. Ha a CDU új elnöke súrlódva működik együtt Merkellel vagy a szociáldemokrata koalíciós partner kilép a kormányból, akkor a német politika hosszú időre a bénultság állapotába kerülhet, így nem várhat Berlinre, ha tenni akar valamit.

A történet vége azonban az lehet, hogy Macron teljesen magára marad. Az Egyesült Királyság uniós kilépésére készül, az EU el van foglalva a következő hosszú távú költségvetés körüli alkukkal, Olaszországban populista kormány regnál, spanyol vezetés gyenge háttérrel próbálja irányítani országát. A francia államfő biztosan tudja egy ideje, hogy Merkel távozni készül - véli Pascal Lamy, volt európai bizottsági biztos. A rossz hír azzal kezdődött számára, hogy a kancellár már tavaly ősszel, a német választások utáni kudarcos koalícióalakítási kísérletek idején gyorsan gyengülni kezdett.

Itt tartanak

Francia és német vezetők júniusi csúcstalálkozójukon megállapodtak az európai bankunió további erősítésén, egy eurózónás költségvetés elfogadásán 2021-re, továbbá abban, hogy megvizsgálják az Európai Munkanélküliségi Stabilizációs Alap létrehozását. Ezek halvány lépések a francia reformtörekvésekhez képest, de német konzervatív körökben még ez is soknak bizonyult.

A munkanélküliségi alap ötlete Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminisztertől származik. Bár ez csak hiteleket nyújtana azoknak az euró-tagállamoknak, amelyek nagy munkanélküliséggel küzdenek, azaz nem lenne szó arról, hogy az egyes ország büdzséjéből adnának pénzt más országoknak, ezt is leszólták az erőforrástranszferek ádáz ellenfelei.

Mindez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a Merkel utáni éra szükségképpen rossz lenne a franciáknak. Ha például a kancellár nagy ellenfele, Friedrich Merz lenne a befutó a CDU élén, akkor Lamy értékelése szerint egy Európa-barát vezetővel találnák szembe magukat, aki a Helmut Kohl időszakára emlékeztető módon képviselné országát az európai politikai porondon. A németországi Zöldek erősödése szintén jó hír a franciáknak.

Fáradtság

Nem könnyíti meg Macron helyzetét, hogy hazai népszerűsége csökken, miután reformjaival sok érdeket sért. Sajtóhírek szerint kimerült - ezért ment el váratlanul négynapos szabadságra. Úgy tűnik, bő lenne neki, ha Merkel cipőjébe lépve igyekezne átvenni az irányítást az EU-ban. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint Merkel bejelentése nem változtatott a francia-német viszonyon. Közéjük tartozik Isabelle Bourgeois, a tandem-europe.eu portál szerkesztője.

Angela Merkel hatalma Európában a német gazdaság sikerére támaszkodik, illetve arra, hogy képes menedzselni a bonyulult EU-s ügyeket. Franciaország egyelőre nem mutatott fel ilyen képességet egyik szempontból sem. Emmanuel Macron csak most kezdett hozzá franciaországi reformjaihoz - a németek ezek alakulása alapján ítélik meg európai kezdeményezéseit is. Érdekesnek tartják a felvetéseket, de úgy gondolják, korai még, hog kiálljanak mellettük.