Egy nemrégiben hozott ítéletében az oslói kerületi bíróság megtiltotta a Cavalier King Charles spánielek és a buldogok tenyésztését, azzal az indokkal, hogy a norvég állatvédelmi törvények megsértésével kárt okoznak nekik – írta még februárban a The Local.

A buldoggal kapcsolatban az ítélet úgy fogalmazott, hogy lapított pofája miatt légzési nehézségei vannak nem beszélve szaporodási, bőrgyógyászati és ortopédiai problémáikról. A cavalier esetén a kis méretű fej okozza a legfőbb problémát, ami miatt gyakran szenvednek fejfájától, de szív- és szemproblémák is előfordulnak.

Kapcsolódó

Nem beszélhetünk betiltásról – árnyalta a képet lapunk kérdésére Jakkel Tamás, az FCI (Fédération Cynologique Internationale - Nemzetközi Kinológiai Szövetség) elnöke. A Norvég Kennel Klub tenyésztési regisztrációját akadályozta meg a per, amelyet ellenük indítottak. Ez a tilalom mindaddig tart, amíg a két fajta állományát nem nyilvánítják tenyésztésre alkalmasnak. A döntés ráadásul nem vált jogerőssé, ugyanis a bíróság befogadott egy fellebbezést, amelynek tárgyalása 2022 második felében várható.

A dolog fonáksága, hogy eközben a kontroll, regisztráció és tesztelés nélküli szaporítás legális maradt, ami éppenhogy szembemegy a törekvéssel, hogy javítsák a kutyák egészségi állapotát – tette hozzá a szakember.

Bulldog (forrás: Getty Images)
Buldog (forrás: Getty Images)

Jakkel Tamás szerint az is óriási tévedés, hogy a kutyafajtákban „önállóan” képződnek öröklődő betegségek. Ezek magára a fajra (Canis familiaris) jellemzőek és éppen a jól vezetett, külső kontrollnak kitett, tesztelésekkel minősített tenyésztési programok segítenek a kiküszöbölésükben.

Az olyan létező igények, mint hogy „legyen fajtatisztának kinéző, de egyedi színű kutyám” súlyos következményekkel járnak az állatra nézve, hiszen ez csak genetikai úton, keresztezéssel, a fajtatisztaság elvesztésével biztosítható. A szakember szerint jelenleg egy sztenderden kívül eső "különleges színű" vagy "szuper kis méretű" kutyáért a többszörösét kérik el, mint a nemzetközi szakmai szűrőkön átment tenyészegyedek szabályos utódaiért.

Egyes gazdasági körök, amelyek ebből hasznot remélnek, tudatosan keltik rossz hírét az igazi tenyésztőknek, akik a fajták érdekeit tartják szem előtt. Optimális esetben nem kell választani a nyereséges működés és a fajtasztenderdek betartása között.

Cavalier King Charles spániel (forrás: Getty Images)
Cavalier King Charles spániel (forrás: Getty Images)

Az állatvédők felvetésére, hogy egyes kutyáknak a fajtajellegek miatt van rossz közérzetük (például fáj a fejük) Jakkel Tamás úgy reagált: a kutyák akkor érzik magukat rosszul, ha nem megfelelő emberrel és körülmények között töltik az életüket. Vagy akkor, ha például egy sintértelepen kötnek ki, mert gazdáik számára nem volt megfelelő választás.

A fajtasztenderdeket nem lehet a problémák gyökerének nevezni, hiszen azok történelmi dokumentumok, a fajtagondozó ország kulturális örökségének lenyomatai és az ideális – a valóságban többnyire nem létező – egyedet írják le.

A probléma akkor kezdődik, amikor a tenyésztők, vagy még inkább a szaporítók eltérnek a sztenderdtől és negligálják az abban meglévő több száz éves tapasztalatot.

A fajtajelleg, jó funkció, egészség, típusos vérmérséklet, kiszámíthatóság kéz a kézben járó fogalmak, de csak a szakemberek által irányított, ellenőrzött, a tenyésztőknek külső kontrollt állító tenyésztési programokban – hangsúlyozta lapunknak Jakkel Tamás.