Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A negatív jegybanki alapkamatok és a negatív állampapírhozamok a múlt évtizedben jelentek meg a túlzott deflációs félelmek okán, és ma már biztosan állíthatjuk, hogy ezek a gazdaságtörténet legabszurdabb eszközei és jelenségei voltak. Törvényszerűen következett belőlük az a hatalmas infláció, amit az elmúlt években át kellett élnünk.

A kivétel

Japán talán az egyetlen kivétel: ott semmi nem okozott inflációt, sem a negatív kamat, sem az, hogy az államadósság több mint felét felvásárolta a jegybank. Amikor az infláció mindenhol máshol felpörgött a nyugati országokban, kénytelenek voltak a jegybankok kamatot emelni, nem kis mértékben, így nagy kamatkülönbség alakult ki a legnagyobb devizák és a jen között, ami a jen erős gyengülését okozta.

Ez végül fellendítette az évtizedek óta stagnáló gazdaságú ország exportját, kissé megmozdult az egész gazdaság, a tőzsde szárnyalni kezdett és 35 év után a Nikkei index is elérte, majd meghaladta egykori csúcsát. Úgy tűnik, most az infláció is optimális szintre került. A Yahoo Finance több elemzőre is hivatkozik, akik szerint a japán jegybank márciusban végre búcsút mondhat a negatív alapkamatnak, és ezzel utolsóként a világban megszűnik ez a különös eszköz.

Jelentkezett káros inflációs hatás is

Az inflációt segítette, hogy a külföldi társasutazások ára 64 százalékkal emelkedett a gyengülő jen miatt, és miután ez igen népszerű utazási forma Japánban, érdemi részt képvisel a fogyasztó kosárban. Ugyancsak a tartósan gyenge jen miatt más valutákban mérve olcsóvá vált szigetországban eközben fellendült a külföldi turizmus, ami megdobta a fogyasztást.

Az egyetlen probléma elemzők szerint, hogy az inflációhoz nem társult érdemi bérnövekedés, így a japánok fogyasztása nem nőtt, sőt, valamelyest még vissza is esett. Sőt, az infláción belül az élelmiszerárak emelkedése magasabb, így kicsiben az játszódik le, ami korábban nálunk: az átlagos vagy az alatti jövedelműek fogyasztása erősebben csökkenhet. Ebből az adódik, hogy egy szinten túl az infláció sem kedvező, és a valutaleértékelődés önmagában nem elegendő.

Ázsiai konvergencia

Ugyanakkor hosszabb távon jelentkezhet olyan exportélénkítő hatás, ami már egészséges növekedést indít el a japán gazdaságban. Az alapprobléma immár 35 éve az, hogy akkor az ország a világ gyára volt, a bérek és az életszínvonal rendkívül magasra emelkedett. Aztán azonban a technikai fejlődés új iparágakat hozott helyzetbe, de nem Japánban, emellett Kína és más ázsiai országok beléptek a globális feldolgozóipari versenybe, így Japán hátrányba került.

Az egyensúly ugyanakkor most úgy kezd helyre állni, hogy stagnáltak a bérek, és most, hogy a jen is gyengült, a munkaerő költsége csökken, és ez idővel ismét versenyképessé teheti a japán gazdaságot Ázsián belül, pláne, ha a kontinens sok országában gyorsan nőnek a bérek. Tulajdonképpen ott is egyfajta felzárkózás zajlik, mint Európában, csak nálunk annyival könnyebb a helyzet, hogy a nagyjából 100 millió fős régiónk zárkózik fel a több százmilliós fejlett EU-régiókhoz, míg Ázsiában több milliárd ember alkotja a feltörekvőket, és csak Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan erősen fejlett, ami maximum 200 millió embert jelent.