A japán maginflációs (csak az élelmiszerárakat nem tartalmazó adat) várakozás 2,4 százalék az áprilisban kezdődő pénzügyi évre, és a jegybank abban bízik, hogy fenntartható lesz a 2 százalékos inflációs cél, az áremelkedés üteme nem esik ez alá. 2025-re már 1,7-1,8 százalék a várakozás ebben az adatban. Mindenesetre úgy döntöttek, hogy marad a -0,1 százalékos alapkamat, miközben a piac arra számít, hogy az áprilisi kamatdöntő ülésen fog megszűnni a negatív érték.

Már nem a harmadikok

A jegybank vagy a CNBC az indoklás ismertetésekor súlyos hibát ejtett (nem derült ki, hogy melyikük): Japánt a világ harmadik legnagyobb gazdaságának nevezték, pedig ez nem igaz: Németországé a hely, amit a Forbes az IMF 2024-es adatai szerint is megerősít. Kétségkívül, a japán gazdaság évtizedekig a német előtt volt, most azonban a német GDP 4430 milliárd dollár, a japán 4230 milliárd. Az egy főre jutó GDP eltérése még látványosabb: a német adat 53 ezer dollár, a japán 34 ezer.

Kétféle maginfláció

Visszatérve az indoklásra: a japán jegybank egy dupla maginflációs adatot is közzétesz, amelyből az élelmiszereken kívül az energiaárak kimaradnak: ez 1,9 százalékon áll, és korábban féltek, hogy lejjebb kerül, de most úgy látják, hogy marad a 2 százalékos inflációs cél körül, így nem kell félniük a deflációtól. 

Több évtizedes stagnálás

Japán gazdasága immár 34 éve nem tud kitörni a stagnálásból, és újra növekvő pályára állni. Ez érthető, miután addig Japán volt a világ gyára, rendkívül nagy termelékenység mellett, utána azonban ezt a szerepet átvette Kína és már ázsiai országok. A jegybank folyamatos stimulációval, ultra laza gazdaságpolitikával igyekszik változtatni a helyzeten, különösebb eredmény nélkül, hisz a probléma nem kezelhető ilyen eszközökkel.

Most abban bíznak, hogy a béremelkedés erőteljesebb lesz a szokásosnál, és ez meglódíthatja a fogyasztást, így az egész gazdaságot, Kétségtelen, hogy a japán tőzsde is szakadatlanul emelkedik és a Nikkei index 34 évvel ezelőtti csúcsát közelíti: nem kizárt, hogy ez is valamilyen szintű gazdasági élénkülést vet előre. Ezt a kínai bizalmatlanság is elősegítheti: akár a beruházási aktivitás is újra élénkülhet Japánban.