Az államfő annak ellenére kérte fel kormányalakításra a Vetevendosje vezetőjét január 19-én, hogy az nem tudta biztosítani magának a szükséges támogatást, így már akkor sem volt biztos, hogy képes lesz a megadott határidőn belül kormányt alakítani. A 15 napos határidő hétfőn lejár, a parlament ülését összehívták, Albin Kurti azonban mindeddig nem tudta biztosítani a szükséges parlamenti többséget.

A koszovói sajtóban megjelent információk szerint egyelőre nem tudni, hogy a politikus a hétvégét még arra használja-e, hogy igyekezzen megállapodásra jutni az október 6-i választáson második helyen végzett Koszovói Demokrata Szövetséggel (LDK), vagy hétfőn megkísérel egy kisebbségi kormányt megszavaztatni a parlamenttel.

Kapcsolódó

A 120 fős törvényhozásban az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van. A kisebbségi pártok támogatásával sikerülhetne megszerezniük a többséget, ám ahhoz előbb nekik kellene megállapodásra jutniuk.

A Vetevendosje és az LDK már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, a két pártelnök több mint egytucat alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozza a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaci államfő mandátuma 2021-ben lejár. Isa Mustafa LDK-elnök azt szeretné, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, míg Albin Kurti egyelőre nem hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne.

Isa Mustafa pénteken azt mondta, támogatni fogja Kurti kormányát, és nem tartja kizártnak, hogy sikerül megállapodniuk a koalícióról.

Politikai elemzők azonban nem tartják kizártnak, hogy újra előrehozott választást kell tartani a kis balkáni államban, és elképzelhetőnek tartják, hogy ha Albin Kurtinak sikerül is felállítania egy kormányt, az hamar megbukhat a belső feszültségek miatt.