Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mondhatni történelmi jelentőségű találkozót tartott hétfőn a Fehér Házban Donald Trump és Ahmed Huszejn es-Sar.
A szíriai elnök – aki Bassár el Aszad bukása és elmenekülése után került hatalomra - a látogatás pedig már csak azért is különleges, mert egészen tavaly decemberig az amerikai külügy feketelistáján szerepelt, mint „speciálisan megjelölt globális terrorista”, és 10 millió dolláros nyomravezetői díj tűztek ki a fejére.
Az a tény, hogy most elnökként érkezik Washingtonba valóban hihetetlen karrierív.
Még akkor is, ha a szíriai elnök valamivel visszafogott fogadtatásban részesült hétfőn a Fehér Házban. Egy oldalsó ajtón lépett be és Trump sem üdvözölte odakint. Fotózási lehetőség sem nyílt a sajtó előtt, illetve a két vezető között nem volt közös sajtótájékoztató.
A találkozóval Trump egyértelműen üzent: az Egyesült Államok kész új szövetségeket építeni, még olyan vezetőkkel is, akiket néhány éve még a szankciós listán tartottak.
Ami különösen érdekes, hogy el-Sar meglepően hasonló okból fordult Donald Trumphoz, mint Orbán Viktor: gazdasági mentőövet keresett.
Egy nagyon kemény helyről származik, és ő egy kemény fickó. Kedvelem őt
– mondta Trump a szíriai elnöknek hízelegve.
Egy fél évnyi esély – és semmi több
A megállapodás az lett, ami várható volt: Trump kormánya hat hónapra hajlandó felfüggeszteni a Szíriát sújtó Caesar-törvény szankcióinak nagy részét ami a Bassár el-Aszad kormányt volt hivatott büntetni. Most viszont komoly akadálya Szíria újjáépítésének.
A döntés azonnal hatályba lépett, és 180 napig teszi lehetővé, hogy a szíriai pénzügyi intézmények és állami vállalatok újra hozzáférjenek bizonyos dolláralapú tranzakciókhoz.
Washington a humanitárius és infrastrukturális beruházások előtt is megnyitná a kapukat, cserébe Damaszkusz vállalja, hogy visszafogja az iráni katonai jelenlétet, és fokozza az együttműködést az Iszlám Állam maradványaival szemben.
A fél éves haladék tehát nem pusztán diplomáciai gesztus – egy időzített bizalmi próba:
ha Szíria betartja az ígéreteit, a felfüggesztést további egy évre is meghosszabbíthatják.
„Ez egy új korszak kezdete. Megadjuk Szíriának a lehetőséget, hogy újra sikeres legyen. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk ezért” - mondta Trump.
A kijelentéshez az amerikai pénzügyminisztérium is konkrét lépéseket társított:
engedélyezik a szíriai bankok korlátozott nemzetközi elszámolásait, és átmeneti mentesítést adnak több szíriai állami vállalatnak, köztük az energia- és infrastrukturális szektorban.
Elemzők szerint ezzel Washington kockázatos, de tudatos gazdasági kísérletbe fogott:
ha es- Sar beváltja ígéreteit, Szíria az amerikai érdekekhez közeledhet; ha nem, a felfüggesztés automatikusan lejár, és visszatérnek a szankciók.
Az al-Kaidától a Fehér Házig
Es-Sart alig két évtizeddel ezelőtt még egy amerikaiak által vezetett iraki fogolytáborban tartották fogva, miután csatlakozott az ottani amerikai erők ellen harcoló al-Kaidához.
Utóbbival ugyan már majdnem 10 éve szakított, ám a szintén terrorszervezetként nyilvántartott egykori szíriai ágának, az an-Nuszra Frontnak lett az emírje. Habár az Iszlám Állammal gyorsan összekülönböztek, a módszerek hasonlóak voltak. Nevükhöz jó néhány öngyilkos és pokolgépes merénylet fűződik - mígnem többed magukkal beolvadtak a Tahrir al-Sham nevű iszlamista szervezetbe - ami onnantól inkább a szíriai ügyekre koncentrált - na meg a Baasz-rezsim megdöntésére.
Nagyjából ez volt az a pont, amikor az egykori dzsihadista terrorista el-Dzsúláni - azaz es-Sar inkább államférfiként kezdett gondolni önmagára. Az általa vezetett erők tavaly decemberben buktatták meg el-Aszad volt szíriai elnököt, es-Sar pedig próbál új nemzetközi kapcsolatokat építeni, és Szíriát jó színben feltüntetni a világban.
A szíriai gazdaság azonban kritikus helyzetben van: a GDP alig 40 százaléka a háború előtti szintnek, az infláció háromjegyű, a lakosság kétharmada szegénységben él.
A dollár-likviditás teljes hiánya miatt a külkereskedelem gyakorlatilag összeomlott – a mostani amerikai enyhítés ezért életmentőnek számít. A Fehér Ház döntése után több arab ország – köztük Egyiptom és Szaúd-Arábia – is jelezte, hogy kész újraindítani gazdasági kapcsolatait Damaszkusszal, amennyiben az amerikai felfüggesztés tartós marad.
