Az Óbudai Egyetem harmadik generációs egyetemként pozicionálja magát, de mit is jelent ez? Azt, hogy az egyetemen keletkező tudást, találmányt vagy technológiát átadják egy másik szereplőnek, például egy ipari cégnek, aki azt a gyakorlatban felhasználja. Ezt nevezik technológiatranszfernek, amellyel gyakorlatilag hidat képeznek a tudomány világa és a gazdaság között.

Ez a típusú modell jellemzően műszaki orientáltságú egyetemek sajátja, a nemzetközi szakirodalomban az MIT és az Aalto Egyetem számítanak klasszikus példáknak.

Kapcsolódó

Az Ököszisztémát nem légüres térben, hanem konkrét iparágak és régiós igények mentén építik. Kiemelt fókuszterületeik közé tartoznak például a robotikai, egészségipari és űrtechnológai megoldások, a zöld és fenntartható technológiák, valamint a digitális és ipari innovációk. 

„Stratégiai együttműködéseket kötünk olyan hazai és nemzetközi vállalatokkal, amelyek valós piaci problémákat és validációs terepet biztosítanak a hallgatói projektek számára. Ez biztosítja, hogy a nálunk születő megoldások ne csak technológiailag, hanem piaci szempontból is életképesek legyenek”

– mondta lapunknak Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Hangsúlyozta, hogy az egyetem elsődleges missziója továbbra is a hallgatók képzése, a második pedig a kutatás-fejlesztés. Minden más stratégiai cél – így az innovációs ökoszisztéma kiépítése – a harmadik misszióba tartozik.

Az Óbudai Egyetemen szinte kizárólag műszaki és gazdaságtudományi képzések folynak, ami ideális alapot teremt ehhez a szemlélethez. „Nálunk az innováció nem szlogen, hanem mérhető teljesítmény: számoljuk a létrejövő spin-offokat, a bevont befektetéseket és azt is, hány tehetség épít hosszú távú karriert Magyarországon” – említette a rektor.

Így kell a tehetségekből sikeres vállalkozókat nevelni

Az innovációs ökoszisztéma első pillére a tehetséggondozás és tehetségmenedzsment, amely három lépcsőfokon keresztül épül fel:

  • Az első szinten azokat a hallgatókat célozzák meg, akik a tanulás mellett alkotni is szeretnének, és már a Tudományos Diákköri Konferenciákon (TDK), vagy egyéb tudományos, innovációs versenyeken is megmérettetik magukat. Ezek a diákok kisebb mértékű, de fontos kezdőtőkét kapnak ötleteik továbbfejlesztésére.
  • A második lépcsőfok a proof of concept pályázat, itt bizonyítja a hallgató, hogy az ötlete a gyakorlatban is működhet, életképes. Ezt a pályázatot állami források is támogatják – itt már komolyabb összegről van szó, és az egyetem saját forrásaiból is hozzátesz a támogatáshoz.
  • A harmadik szinten pedig az egyetem kutatóközpontjaival kerülnek kapcsolatba a legtehetségesebb hallgatók, ahol még nagyobb büdzsé áll rendelkezésre.

A rektor kiemelte, hogy ez a hármas rendszer gyakorlatilag minden egyetemen létezik valamilyen formában, de az Óbudai Egyetem ezt a koncepciót továbbfejlesztette.

Az innovációs halálvölgy áthidalása

A legnagyobb kihívás akkor jelentkezik, amikor egy ötlet már túlnőtt a kutatóközponti szinten, de még túl kicsi ahhoz, hogy nagy tőkealapok érdeklődjenek iránta – ezt nevezik innovációs halálvölgynek (angolul death valley).

„Ez a technológiai érettségi szint (TRL) 2-től 6-ig tartó intervalluma a kilences skálán, amit ritkán kezelnek megfelelően”

– világított rá Kovács Levente. A probléma lényege, hogy az ötlet már túl nagy ahhoz, hogy az egyetem folyamatosan támogassa, de még túl kicsi a komoly befektetőknek. Itt lép be az egyetem innovációs irodája, amely a TRL2-es szintnél kapcsolódik be, és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az iparjogvédelem, az IP-stratégia és a szellemi alkotások hasznosítása. A rektor szerint ezt a szakadékot kell áthidalni ahhoz, hogy Magyarország innovációs nagyhatalommá válhasson.

Tízmilliós befektetéstől a több száz milliós tőkealapig

Az Óbudai Egyetem egyedülálló megoldása az innovációs halálvölgy problémájára egy többlépcsős befektetési rendszer.

  • Az első lépés a piko befektetés, amely maximálisan körülbelül 10 millió forintot (30 ezer dollár) jelent hallgatónként. Kovács Levente beszámolója alapján évente mintegy 15-20 hallgató jut el erre a szintre, akik intenzív mentorálásban részesülnek, beleértve az egyetemen működő innováció menedzsment doktori iskola támogatását is.
  • A következő szint az Initium Venture Zrt., amely 100 százalékban egyetemi technológiatranszfer-cégként működik, és korai piaci validációra fókuszál.
  • A harmadik lépcső az OUVC, az egyetem saját tőkealapja, amely már 30-tól 300 millió forintos befektetéseket jelent. A rektor sportolói hasonlattal élt: „Az OUVC-sek azok, akik már kijutottak az olimpiára, de még mindig nem nyerték meg az olimpiát.”

Mentalitásváltás és a kudarcélmény

Amikor arról kérdeztük a rektort, hogy pusztán a tőke és a szakmai mentorálás elég-e, egyértelművé tette: mentalitásváltásra van szükség Magyarországon.

„Tudásalapú társadalmat szeretnénk építeni, ennek az alapja az innováció. Viszont nem elegendő csak innoválni, hanem meg kell tudni tartani az innovációt. És a megtartásban Magyarországon még nem vagyunk jók. Aki nem lesz startup-alapító, annak is azt szeretnénk megtanítani, hogyan gondolkodjon innovatívan, csapatban, problémákra megoldásként – ezek ma bármelyik munkahelyen aranyat érnek”

– fogalmazott Kovács Levente. Hozzátette, hogy „az agyelszívással (brain drain) kiéneklik a sajtot a magyarok szájából a nyugat-európai egyetemek és vállalatok”. A rektor szerint két fontos dolgot kell megtanítani a hallgatóknak:

  • egyrészt az innovációhoz kudarc is tartozik, nem kell félni tőle,
  • másrészt a sikert sem szabad bűnnek tekinteni.

Figyelmeztetett: Magyarországon még nincs egyetlen unikornis vállalat sem, de ha nem építjük fel a megfelelő mentalitást, a tehetségek külföldre mennek. „Nem tagadjuk, hogy a tehetségek egy része külföldre megy – azonban azon dolgozunk, hogy ők ne veszteség, hanem erőforrás legyenek: egy aktív alumni-diaszpóra, amely visszacsatornázza a tudást és a kapcsolatokat Magyarországra” – vallja.

Nemzetközi példák és a befektetői szemlélet

Kovács Levente elmondta, hogy az Óbudai Egyetemen külföldi tanácsadókat is bevonnak, akik már működő innovációs ökoszisztémákat építettek. Megkérdeztük, honnan veszik a mintát, mire a rektor elmesélte: nemrég jártak az MIT-n, ahol bemutatták saját stratégiájukat. 

A visszajelzés meglepően pozitív volt: sem az MIT-től, sem az Óbudai Egyetem számára nem volt újdonság a másik prezentációja.

„Ez nekünk egy pozitív üzenet volt, ugyanis ők mondták ki, hogy egy teljes, nagyon korrekt vízióval rendelkezünk, hasonlóval mint ők” 

– idézte fel. Természetesen az MIT más nagyságrendű befektetésekkel dolgozik, de a koncepció ugyanaz. Európai szempontból az Aalto Egyetem példája a legfontosabb, amelynek működő rendszerét és buktatóit is tanulmányozzák az Óbudai Egyetemen. „Nem laborban akarunk elefántcsonttorony-projekteket gyártani, hanem olyan megoldásokat, amelyeknek van konkrét iparági gazdája, piaca és felhasználója – egészségiparban, automatizációban, zöld technológiákban vagy éppen digitális innovációkban.”

Külső szereplők bevonása és az exit stratégia

Az innovációs ökoszisztéma nemcsak a saját hallgatókra épül. Kovács Levente elmondta, hogy külső vállalkozók, más egyetemek hallgatói vagy külföldi szereplők is bekapcsolódhatnak, jellemzően az Initium vagy a még nagyobb forrást biztosító kockázati tőkebefektető, az OUVC szintjén.

Amikor arról kérdeztük, hogy ezek a külsős partnerek mire számíthatnak, a rektor először leszögezte: az egyetem elsődleges versenyképességi szempontja a tudás, amit képvisel.

Az együttműködés kölcsönös kötelezettségeket jelent: a külső partner vállalja az egyetem képviseletét, cserébe mentorálást, tudástranszfert és anyagi befektetést kap.

Az OUVC szakmai csapata multikulturális: olasz, lengyel, amerikai, izraeli és persze magyar iparági szakértőkkel dolgoznak együtt. Az egyetemi tulajdonú tőketérsaság révén pedig az egyetemnek is jár az exit előnyeiből.

Az olimpiai mentalitás és a befektetői egyetem jövője

A beszélgetés végén arról kérdeztük Kovács Leventét, mit üzen azoknak, akik most mérettetik meg magukat a TDK-n, innovációs versenyeken, vagy akik külső vállalkozóként gondolkodnak az együttműködésen. A rektor szerint az elsődleges üzenet az, hogy ne féljenek a kudarctól, mert az innováció természetes velejárója. „A mi szemléletünkben a kudarc nem pecsét, hanem tananyag: az a hallgató, aki végigmegy egy projekten, majd elbukik, több tudással és nagyobb önbizalommal jön ki belőle, mint ahogy elindult.”

„Ne legyenek kishitűek! Igenis nagyon jó szürkeállománnyal rendelkezünk”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy már az is siker, ha valaki eljut egy bizonyos szintre, még ha később bukik is. Ismét az olimpiai sportolók hasonlatát használva kifejtette: már az is óriási győzelem, hogy valaki olimpikonná válik, nem kell feltétlenül bajnoknak lenni ahhoz, hogy büszke lehessen magára.

Az egyetem célja, hogy 2030-ra egy önfenntartó innovációs ökoszisztémát építsen ki, amelyben a hallgatók álmai megvalósulhatnak. A hároméves stratégiához jelentős összeg, több százmillió forint szükséges, de a rektor szerint ez megéri: ha más egyetemeken és országos szinten is megjelennek jó eredmények, az egész Magyarország innovációs potenciálját meghajtja.

„A rendszerünk nem csak a néhány kiemelkedő tehetségről szól, hanem arról, hogy minden hallgató kapjon innovációs és vállalkozói alapozást – akkor is, ha soha nem jut el befektetési szintig” – zárta gondolatait.

Galambos Péter, az Óbudai Egyetem innovációs rektorhelyettes arról beszélt az Economx-nek adott interjújában, hogy öt-hat év múlva várhatók az első nagy sikersztorik, és akár egy egyetemi polgár is felkerülhet a Forbes leggazdagabb magyarjai listájára. Mindez hogyan valósulhat meg? Interjúnkból ide kattintva tudhatja meg.