Miközben a világ pénzügyi vezetői, pénzügyminiszterek és jegybankárok azon studíroznak, hogy az elmúlt időszakban visszatért inflációs nyomás mennyire lesz tartós, a nagyvállalatok vezetői a világ minden pontján egyértelműen cselekednek: emelik az áraikat – kezdi az inflációt elemző összesítését a Reuters. A munkaerő, az üzemanyag, a teherhajók, a konténerek, a félvezetők és az építési anyagok hiánya párosul a világgazdaság kilábalásával a pandémiával járó gazdasági válságból, ami az autógyártóktól az élelmiszeripari cégekig minden vállalatnak megnehezíti, hogy féken tartsa költségei emelkedését.

A legnagyobb világmárkák átterhelik magasabb kiadásaikat a fogyasztóikra, és arra figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy ha nem veszik komolyan az inflációt, akkor még rosszabbá válhat a helyzet. Arra számítunk, hogy az árak magasabbak lesznek jövőre, mint idén – mondta például Greame Pitkethly, az Unilever pénzügyi igazgatója, márpedig ez a cég a Dove szappantól a Persil mosóporig számos olyan terméket gyárt, amiket naponta 2,5 milliárd ember vásárol. A cég 2021 harmadik negyedévében több mint négy százalékkal emelte árait és az év utolsó három hónapjára még nagyobb drágítást ígér.

Kapcsolódó

A világ legnagyobb élelmiszergyártója, a Nestlé azzal borzolta szintén milliárdos nagyságrendű fogyasztói kedélyét, hogy 2021 után 2022-ben is áremeléseket tervez. Egy brit felmérés szerint a szigetország feldolgozóipari cégei 1980 óta nem emeltek annyit áraikon, mint idén októberben, hogy lépést tartsanak elszálló költségeikkel és a munkaerőhiánnyal. Költségnövekedési várakozásaik a következő negyedévre 1977 óta nem látott szintre emelkedtek.

Éles kontraszt

Eközben a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei október közepén tartott értekezletükön ellentmondó jelzéseket adtak. A tanácskozásuk előtt megjelent kommünikében még azt kommunikálták, hogy készek kemény lépéseket tenni az árstabilitás biztosítása érdekében, de tárgyalásaik után már sokkal puhábban fogalmaztak. Az IMF szintén úgy véli, hogy az inflációs nyomáson túlra is figyelni kell, ami enyhülhet, ha a gazdaságok normális üzemmódra váltanak.

Azok a cégvezetők azonban, akik a világ tucatnyi termelő vállalatát irányítják, úgy látják, hogy a magasabb árakhoz vezető jelenségek strukturális problémák. A Randstad HR-szolgáltató vállalat például tartós munkaerőhiányra számít, miután a nyugdíjba vonulók helyére kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra. A cégnek saját magának is három százalékkal nőttek a bérköltségei az idei harmadik negyedévben. Úgy vélik, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a technológiai és a logisztikai ágazatban tartós munkaerőhiányra kell felkészülni.

Munkaerőhiány mindenfelé

Ezt látszik alátámasztani, hogy számos országban bérviták alakultak ki, aminek eredményeként Németországban például közel 900 ezer építőipari munkás fizetése nőtt 5,3 százalékkal, ami nem kicsi költségnövekedési nyomást gyakorolt a vállalatokra. A svájci ABB arról számolt be, hogy a megfelelő szaktudású (az üzemeltetéshez, karbantartáshoz értő) munkaerő hiánya főként az USA-ban visszavetette az ipari robotjaik és más termékeik iránti keresletet.

Számos amerikai vállalat hasonló gondokról számol be. A Southwest Airlines légitársaság arra számít, hogy 2021 utolsó három hónapjában 8-12 százalékkal emelkednek a költségei, részben azért mert gondjai vannak a járatai üzemeltetéséhez szükséges személyzet biztosításával. Az emberek fizetési igényeit eközben az áruhiány nyomhatja fel, ami növeli a fogyasztási cikkek árát. Az AutoNation, az USA legnagyobb autókereskedője például rekordprofitról számolt be az erős kereslet és a gyenge kínálat eredőjeként.

Ha a jegybankok végül rákényszerülnek alapkamataik emelésére, az magával viszi a kereskedelmi banki kamatokat is, ami jó a pénzintézeteknek. Ugyanakkor a hasznot vagy annak egy részét elviheti, hogy a bankok alkalmazottai is magasabb fizetést akarnak, hogy lépést tartsanak a fogyasztói árakkal. Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában a pénzintézeti dolgozók figyelmeztető sztrájkokkal támasztják alá 4,5 százalékos béremelési követelésüket.