Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsát októberben kizárólag az infláció foglalkoztatta, viszont arra jutott, hogy a most látott rendkívül magas értékek ideiglenesek – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón

Az EKB belátja, hogy az infláció tovább lesz cél feletti értéken, mint eddig remélni lehetett, ez azonban nem jelent okot ara, hogy eltérjen az eddigi iránymutatástól. A ráta 3,4 százalék volt szeptemberben, és arra számítanak, hogy még tovább emelkedik, jó eséllyel akár az EKB 2 százalékos inflációs céljának duplájára.

Kapcsolódó

Egyúttal abban is bizonyos a testület, hogy korrekció lesz, és már jövőre ismét csökkenni fognak az árak. Több ok is alátámasztja, hogy a sokéves rekordokat megdöntő infláció miért fog záros időn belül normalizálódni.

  • Az energiaárak jelentősen emelkedtek, szeptemberben ez a tétel adata ki az áremelkedés felét. Minden várakozás szerint normalizálódás lesz a piacon.
  • Emelkednek az árak, mert a járványkorlátozások enyhítésével megjelent ismét a kereslet, ami jóval erősebbnek bizonyult, mint a kínálat. Ebből adódnak az ellátási hiányok a termékekben és a szállításban, és a szolgáltatások nehézségei is. Ezt azonban az eddigi ellátási krízisekhez hasonlóan korrigálja idővel a piac.
  • Hamarosan kiesnek a bázishatások, ami az Eurozónán belül leginkább a német áfaszabályok módosulását jelenti.

Maradt az irány

Ennek megfelelően októberben a kormányzótanács a következőkről döntött:

  • Változatlan marad az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve -0,50 százalékos szintje.
  • Az eszközvásárlási program (APP) alapján végzett nettó vásárlások havi 20 milliárd eurós ütemben folytatódnak. A kormányzótanács továbbra is arra számít, hogy az APP alatti havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükséges az irányadó kamatlábak alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt fejeződnek be, hogy ismét elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait.
  • A kormányzótanács legalább 2022 márciusának végéig folytatja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlást 1850 milliárd eurós teljes keretösszeg erejéig, de addig mindenképp, amíg úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért.
  • A Kormányzótanács továbbra is bőséges likviditást biztosít a refinanszírozási műveletein keresztül. Különösen a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata (TLTRO-III) marad vonzó finanszírozási forrás a bankok számára, támogatva a bankok vállalati és háztartási hitelezését.

Ez így lehet, hogy kevés

Lagarde elismerte, hogy számos bizonytalanság is van, amelyek befolyásolhatják a folyamatok alakulását, azonban a kormányzótanács igyekezett a lehető legalaposabban kielemezni az összes inflációs hatást, hogy ennek megfelelően tudja alátámasztani meglévő iránymutatását, amit egyre kevésbé vettek komolyan a piaci szereplők.

Olyannyira, hogy már 2022-re 20 bázispontos kamatemelést áraztak be, hogy ez semennyire nem lenne összhangban az EKB korábban megfogalmazott iránymutatásával. Lagarde ezúttal is megerősítette, hogy erre nincs kilátás, mivel nem lesz tartós a magas infláció.

Lagarde hiába igyekezett meggyőzni mindenkit, hogy helyes a kormányzótanács várakozása az inflációs kilövés ideiglenességével kapcsolatban, ez látszólag nem volt elég.

Jan von Gerich Nordea elemző szerint Lagarde „nem volt meggyőző”és meglepő az is, hogy mennyire lazán viszonyul a kormányzótanács a rövidtávú inflációs hatásokhoz.

Azt, hogy a befektetők még most sem engedték el egy 2022-es kamatemelés lehetőségét az is mutatja, hogy a kamatdöntést követően sem változtak jelentősen az árazások – emelte ki Konstantin Veit, a PIMCO portfoliomenedzsere. Ezek alapján a piacok jó eséllyel megkérdőjelezik az EKB elszántságát.

Az EKB „végre” felébredt, és felismerte a vártnál tartósan magasabb inflációt, és most meg kell találnia azt a megoldást, amivel megmarad a továbbiakban is mozgástere. Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint már nem lehet azt mondani, hogy inkább legyünk lemaradva a piachoz képest, minthogy egy idő előtti lépéssel visszafogjuk a kedvező gazdasági folyamatokat, ahogy az Eurozóna kilábal a járvány okozta válságból. Semmiképp sem akar olyan helyzetbe kerülni a jegybank, hogy be kell lássa, tévedett az infláció átmenetiségéről, amire hirtelen kell válaszlépést hozni – mondta Brzeski.