Októberi rendes kamatdöntő ülésén változatlanul maradt az Európai Központi Bank (EKB) irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve -0,50 százalékos szintje.

A piacok változatlan szintekkel számoltak, egyben arra is, hogy a mai döntést követően kiderül, hogy az szálló inflációs adatokra és az egyenlőtlen eurozónás gazdasági kilábalásra milyen válaszlépéseket fontolgat az egyre megosztottabb kormányzótanács

Kapcsolódó

Sylvain Broyer a Standard & Poor’s Európával foglalkozó vezető közgazdásza szerint most, az év végére érkezik el a fordulópont a monetáris politikában. A kisebb központi bankok már szinte mindenhol – így például Magyarországon is – elkezdték a szigorítást, mivel mindenhol látványosan megugrott az infláció. Most kell jönniük a nagy jegybankoknak.

A hitelminősítő elemzője, arra számít, hogy jövő hónapban bejelenti az eszközvásárlások visszafogásának ütemtervét a Federal Reserve, és az Egyesült Államok jegybankját az EKB is követni fogja. Ennek keretében valamilyen kreatív módszerekkel kivezeti a pándémiás programját (PEPP), és meglévő programjait is átalakítja, hogy az eurozónában eltérő gazdasági szinten lévő államokat támogathassa.

A lényeg azonban nem is az, hogy mikor kezdi el visszafogni az eszközvásárlások ütemét, hanem, hogy mikor kezdi el mérlegét csökkenteni, erre az S&P szerint még akár az évtized végéig is várni kell.

Mint azt a Napi.hu kérdésére elmondta, jelenleg az a legfontosabb, hogy az államok megfelelő lépésekkel, leginkább adócsökkentésekkel igyekezzenek óvni a lakosságot a túlzott infláció hatásaitól. Mivel a mostani inflációs nyomást 50 százalékban az energiaárak okozzák, vagyis ideiglenes tényezők állnak mögötte, a jegybanknak ezen át kell néznie, hogy hosszabb távra horgonyozza az inflációs várakozásokat.

Ezzel tudja megőrizni a hitelességét

– vélekedett Broyer.

Christine Lagarde elnök 14:30-kor tart sajtótájékoztatót a kamatdöntésről.