Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mirolad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke világossá tette a Financial Timesnak adott interjújában, hogy nem igazán törődik a nyugat-európai országok és az USA elvárásaival, és tovább kívánja bővíteni a szerb közösség autonómiáját a központi szarajevói hatalommal szemben. Ezzel szerinte csak visszafordítják az elmúlt évek fokozatos centralizációját, amelyet külső hatalmak kényszerítette országára az 1990-es évek jugoszláv polgárháborújának lezárulása után.

A nyugati vezetők úgy vélik, hogy a boszniai szerbek elmozdulása a közös hatalom felől destabilizálhatja az egész Nyugat-Balkánt, mert függetlenedési törekvéseket indíthat el a másik két etnikumnál is, és belekeverheti Szerbiát és Horvátországot is egy a térség határait átrendező konfliktusba. Dodik határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ki akarja-e vonni a boszniai Szerb Köztársaságot a központi boszniai intézményekből, a közigazgatásból és a hadseregből.

A baloldaliként indult politikus a brit üzleti lap értékelése szerint egyre inkább nacionalistává vált az elmúlt időszakban, ugyanakkor állítása szerint radikális lépései nem jelentik az, hogy az erőszakot is megengedhetőnek tartaná céljai elérése eszközeként. Nem akarok háborút – mondta. Nem akarja feláldozni a békét a Republika Srpska státuszának megváltoztatása érdekében.

Az 1995-ös daytoni megállapodás értelmében Bosznia-Hercegovina bosnyák, horvát és szerb közösségre oszlik, amelyeknek elméletben egyenrangú felekként kellene kormányozniuk az országot. A Banja Lukában működő szerb parlament azonban a frászt hozta a nyugati országok vezetésére azzal, hogy megszavazta a szerbek köztársaságának önálló adóhatóságáról, jogszolgáltatásáról és hadseregéről szóló határozatot.

 

Viszont még 2021 tavaszán előkerült Szlovéniában egy diplomáciai non-papernek nevezett tervezet, amelyben a Balkán határainak újragondolását dolgozták ki. A Janez Jansa-féle szlovén kormánynak tulajdonított dokumentum Bosznia-Hercegovinát gyakorlatilag megszüntetné, területe nyugati részeit Horvátországhoz csatolná, a szerb területek az anyaországhoz térnének vissza. Mellesleg a papír szerint Koszovó egyesülhetne Albániával, cserébe Belgrád autonómiát kapna a fontosabb területeken.

A dokumentum előkerülését nagy felháborodás követte, valamint megvádolták a magyar kormányt is, hogy részt vett a kidolgozásában. Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos ellen még vizsgálatot is kezdeményeztek az Európai Parlamentben.

Mi lehet a vége?

Bár ez nem kötelező érvényű, a döntés belső és külső ellenzői attól tartanak, hogy ennek nyomán összeomolhat a daytoni békerendszer. Válaszul az USA szankciókat, például vízumkorlátozást fogadott el Dodikkal szemben. A politikus tagadja, hogy lépései veszélyeztetnék Bosznia stabilitását, és visszautasítja, hogy végső célja a Republika Srpska kiléptetése lenne Bosznia-Hercegovniából.

Szerinte valójában ragaszkodni kell a daytoni megállapodáshoz, amely autonómiát garantált az ország három nemzeti-vallási közösségének. Az elmúlt időszakban egyre inkább centralizálódott a hatalom, ami a legnagyobb csoportnak, a bocsnyákoknak adott egyharmadosnál nagyobb befolyást. Nem titkolja ugyanakkor, hogy nem lelkesedik a jelenlegi boszniai állami keretért, amelyet szerinte kívülről kényszerítettek rá a közösségére.

Régi, szép idők

Dodik korábban jó viszonyt ápolt nyugati politikus kollégáival, miután támogatta a jugoszláv háború alatt elkövetett bűncselekmények felderítését. Számos vezető tisztséget töltött be országában, ám növekvő nacionalizmusa, oroszbarátsága és a vele szemben felmerült – bár általa tagadott – korrupciós vádak miatt immáron nem kedvelik a NATO-ban és a nyugat-európai országok fővárosaiban. Tagadja, hogy autonómiatörekvéseinek köze lenne Moszkvához, másrészt Európa ismert keményvonalas vezetői, Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke vagy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitottak a törekvései iránt. Magyarország még 100 millió eurós hitelkeretet is biztosít a boszniai szerb kormánynak. A magyar kormányfő ráadásul ellenzi is az EU erősebb fellépését a politikus ellen, állítva, hogy Nyugat-Európából nem olyan érthetők a Balkán problémái, mint Magyarországról.

Mirolad Dodik biztos benne, hogy minél jobban támadják külföldről, annál nagyobb politikai befolyást szerezhet az országos és regionális választásokon októberben. Akár földrengésszerű győzelmet arathat pártja annak köszönhetően, hogy USA személyre szólóan „megbüntette”. Mint mondja, népszerűbb most, mint a washingtoni szankciók elfogadása előtt volt.