Módosult a "gyümölcspárlat", illetve az "almabor- és körteborpárlat" vonatkozásában a szeszesitalok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete.

Az újonnan hatályba lépett módosításokat a 2018/175/EU Bizottsági rendeletben jelentették meg - hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Kapcsolódó

A II. melléklet 9. számú "gyümölcspárlat" termékkategória szövegének módosítása - tekintve a magyar nyelv helyesírási szabályait - nem jelent releváns változást a termékek kereskedelmi megnevezésében. A módosítás, kizárólag a cseh, horvát, görög, lengyel, szlovák, szlovén és román nyelvekre terjed ki. Ebbe a termékkategóriába tartozik a "hungarikum" eredetvédelmet kapott pálinka is.

Számottevően változott azonban a II. melléklet 10. számú "almabor- és körteborpárlat" termékkategória megnevezése, ami helyett - a módosítás hatálybalépését követően - az "almaborpárlat", a "körteborpárlat", illetve az "almabor- és körteborpárlat" kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni. Értelemszerűen az almabor lepárlásával nyert párlat helyes kereskedelmi megnevezése "almaborpárlat", a körtebor lepárlásával nyert párlat megnevezése "körteborpárlat".

Az almabor és a körtebor - összetételi aránytól független - együttes lepárlásával nyert párlat, illetve a külön készített almaborpárlat és körteborpárlat bármilyen arányú házasításával nyert termék jogszerű megnevezése "almabor- és körteborpárlat". Tekintve, hogy a rendelet nem tér ki az almabor és a körtebor termékben jelenlévő arányaira, így az előállítási dokumentumban továbbra is kötelező azt megjelölni.

A módosítás hatálybalépése előtt készült párlatok a termék kifutásáig forgalomba hozhatók. A 2018. február 5-ét követően készült párlatoknál azonban - a hibás névhasználat jogszerűtlennek minősül és hatósági szankciót von maga után.