Három hónappal a Xetra kereskedési rendszer budapesti bevezetése előtt úgy látszik, csaknem minden brókercég csatlakozik az új platformhoz, bár egyes vélemények szerint a kisebb cégeknél ennek gazdasági racionalitása megkérdőjelezhető. Korábban több cégvezető is úgy vélekedett, a Xetra egyszeri beruházási igénye miatt konszolidációt indíthat el a szektoron belül a bevezetés, ám ezt most több kisebb cég képviselője is egyszerű marketingfogásnak minősítette a nagyok részéről.

Virág Ferenc, a Random Capital elnök-vezérigazgatója szerint látszik, hogy nem a Xetra fenyegeti ezeket a szolgáltatókat, az sokkal inkább a nagyok kereskedési bevételeit érintheti, akik eddig DMA (direct market access) rendszerek értékesítése révén közvetlen hozzáféréssel szolgálták ki a nagyobb intézményi ügyfeleket. Virág szerint a Xetra bevezetésével sok olyan nagy külföldi szereplő jelenhet meg közvetlenül a magyar tőzsdén, aki eddig nem vállalta a különböző kereskedési platformok összekapcsolásából eredő kényelmetlenséget, most azonban az általuk már amúgy is használt Xetrán könnyebben hoznak majd ilyen döntést. Éppen emiatt várható, hogy a magyar tőzsde likviditása javulni fog a december 6-ra tervezett változást követően. Kisebb és nagyobb hazai szereplők egyöntetűen hisznek vagy legalábbis bíznak a forgalom felfutásában. Ez a remény tartja a lelket a kisebbekben − mondta a Napi Gazdaságnak két nagyobb befektetési szolgáltató név nélkül nyilatkozó vezetője is, miközben a forgalom visszaesése miatt az egész szektor vesztesége mára milliárdon felüli lehet, ami a statisztikákon nem feltétlenül látszik. Már mindenki beszélt mindenkivel a piacon − érzékeltette egyikük a szektoron belül zajló szinergiakeresést. Az ügyfélállomány átvétele már csak azért sem túl vonzó, mivel "egy kisebb cég egy-két milliárdos forgalmát egy közepes brókerünk hozza". Az, hogy jutalékmegosztásos alapon egy-egy cég beáll egy nagyobb alá, még előfordulhat néhány esetben, de az már látszik, hogy nem ez lesz jellemző: szinte mindenki átáll a Xetrára, aztán majd kiderül, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

Eközben gőzerővel folyik az új rendszer tesztelése. Október elejéig szabadon tesztelhetnek a tagok a rendelkezésükre bocsátott forgatókönyvek segítségével, ezt követően pedig ismét egy támogatott periódus veszi kezdetét, ahol a BÉT az egyes tagokkal "one-on-one" módon megy végig a tesztforgatókönyveken − mondta a Napi Gazdaságnak Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. November közepétől három héten keresztül, immár az éles Xetra-környezetben kerül sor egy "főpróbára", ahol a BÉT szintén egyenként teszteli majd az egyes tagokkal a rendszer alapvető funkcióit. Valamennyi szekciótag, aki tagsággal rendelkezik a részvény és/vagy a hitelpapír szekcióban (összesen 35-en), részt vesz a Xetra tesztjében.

A kereskedés menetében is számos olyan újdonsággal találkozhatnak majd a befektetők, amelyek a nemzetközi piacokon már jól ismertek és népszerűek, és amelyek egy rugalmasabb, dinamikusabb, differenciáltabb kereskedést tesznek lehetővé − hangsúlyozta a vezérigazgató. Talán a legfontosabb újdonság, hogy a BÉT az eddigi egységes, folyamatos ajánlati könyves kereskedés helyett három különböző kereskedési modellt vezet be, amelyek jobban illeszkednek az egyes értékpapírtípusok sajátosságaihoz. A leglikvidebb papírokkal, vagyis a Prémium és Standard (a korábbi A és B) kategóriában szereplő részvényekkel, a BUX ETF-fel és a BÉTa Piacon elérhető külföldi részvényekkel továbbra is nyitó és záró aukcióval kiegészített folyamatos kereskedésben lehet majd üzletelni. A Xetra emellett lehetővé teszi, hogy a BÉT két új kereskedési modellt is bevezethessen a piacain. Így a jövőben a kevésbé likvid részvények, a befektetési jegyek és a hitelpapírok kereskedését egy többaukciós modell fogja támogatni, míg a strukturált termékeket folyamatos aukciós kereskedési modellben forgathatják a befektetők.

Az ajánlatok paramétereinek megválasztásában is bővültek a lehetőségek. Újdonságként megjelenik a magyar piacon is az úgynevezett iceberg (azaz jéghegy) ajánlat, amelyet a nemzetközi parketteken gyakran alkalmaznak. Ez az ajánlattípus azért különleges, mert az ajánlati mennyiségnek csak egy kis része − "a jéghegy csúcsa" − látható az adott papír ajánlati könyvében; a nagyobb része az éppen látható mennyiség lekötéséig rejtve marad a többi kereskedő előtt. Az iceberg ajánlat lehetővé teszi, hogy egy jellemzően intézményi befektető úgy vegyen vagy adjon el − kisebb részletekben − egy nagyobb értékpapírcsomagot, hogy ezen szándéka rejtve maradjon a piac többi szereplője előtt, és így ez az információ ne okozhasson hirtelen mozgásokat az adott értékpapír árfolyamában.

A kereskedés zavartalanságát segíti elő a szélsőséges ármozgások kezelésére újonnan bevezetendő módszer, a statikus és dinamikus volatilitási limitek rendszere. A jelenlegi kereskedésben a jelentősebb ármozgásokat egyrészt egy 15, illetve 20 százalékos ajánlatbeviteli korlát alkalmazásával akadályozzuk meg, másrészt ha egy értékpapír árfolyama a nyitóárhoz képest legalább 10 százalékkal elmozdul, a kereskedés rövid időre szünetel − mondta Katona Zsolt. Az ajánlatbeviteli korlátok a Xetra alatt is változatlanul érvényesek lesznek, azonban a szüneteltetési limit helyett egy sokkal differenciáltabb módszert alkalmazunk majd, amely még a szélsőséges ármozgást kiváltó kötés előtt megállítja a kereskedést az adott papírban. Ez a módszer átláthatóbbá és kevéssé volatilissá teszi a piacot − teszi hozzá a BÉT vezérigazgatója.