A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és azt kérte, hogy a másodfokú tárgyalás keretében mondják ki az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességességét.

A pénzintézet jogi képviselője - tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítéletet követően másik pénzintézet, hasonló peres eljárásában a törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult - ismét azt kérte, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A bank indítványozta azt is, hogy az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az ítélőtábla.

A felperes jogi képviselőjének álláspontja szerint az elsőfokú ítélethozatal során a bíróság a Kúria döntéseinek csupán azon részeit és csak olyan mértékben vette figyelembe, amelyek a kereset elutasításához vezető érvrendszerét alátámasztották. A felperes továbbá az ítélet hiányosságát is sérelmezte.

Az alperes magyar állam szintén fellebbezett, mivel az ítélet indoklásának bizonyos részeivel nem értett egyet, így azok megváltoztatását kezdeményezte. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet a törvényi vélelem ellenére, indirekt módon olyan a díjakat, kamatokat és költségeket érintő, a felperest egyoldalúan megillető módosítási lehetőséget biztosító szerződéses kikötések érvényességét mondja ki, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak.