Március elejétől él a rendelet, amellyel az áremeléseket akarták kivédeni, de az állam eddig egyszer sem élt elővásárlási jogával, a búza pedig 10-20 százalékkal tovább drágult Magyarországon.

A kabinet az intézkedést azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború miatt a búza ára 14 éve nem látott magasságokba emelkedett. A jogszabály a stratégiai jelentőségűnek minősített búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab és napraforgómag exportját érinti a humanitárius szállítások és a tranzit kivételével.

Kapcsolódó

A rendelet értelmében az államot megillető elővásárlási jog vagy vételi jog gyakorlásának biztosítása érdekében a gabona kivitelét előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az állam az elővásárlási jogát vagy a vételi jogát a bejelentés napjától számított harmincadik nap végéig megtett nyilatkozatával gyakorolhatja. A gabona Magyarország területéről külföldre történő kiszállítása akkor kezdhető meg, ha az állam az adott határidőn belül nem tett nyilatkozatot, vagy nem kívánt élni elővásárlási, vételi jogával. A jogszabály május 15-ig él.

Az állam élhetne elővásárlási joggal. Ez azt jelentené, hogy ha az állam megveszi, akkor az a tétel nem fog kimenni exportra. De eddig erre nem került sor – mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára az RTL Híradónak.

A búza drágulását sem lassította a rendelet, a március eleji 90 ezer után már 140 ezer forintot is kérnek egy tonnáért Magyarországon.

Az Agrárminisztérium is elismerte, egyelőre nem állították meg a gabonakivitel. A tárca szerint „mindaddig a szintig teljes mértékben megengedjük a gabonakivitelt, ameddig az nem veszélyezteti a hazai ellátást."

Raskó György agrárközgazdász szerint viszont ellátási zavartól amúgy sem kell tartani Magyarországon.

"Bár nagy termelő Ukrajna, de a világkészletek megfelelő nagyságúak. Így ha a véletlenül katasztrofális termés lenne az idén, akkor is megvan a megfelelő mennyiség. A gabonaárak azonban tovább emelkedhetnek" - mondta Raskó.