A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint ha minden jogosult csatlakozna a programhoz, akkor csaknem 200 milliárd forinttal csökkenne a lakosság devizahitel-állományból fakadó terhe − persze átmenetileg, hiszen a jogszabály értelmében a rögzített árfolyam feletti résznek csak a kamatterhét vállalják át a bankok és a kormányzat.

A javaslattal a Fidesz végre szakít a gyakorlattal, amely időről időre tolta az árfolyamgát-bejelentkezést: az eredeti 2012. december 31-i időpont először március végére, majd május utolsó napjára csúszott. A kormánypárt ugyanakkor nem kockázat sokat: továbbra is életben marad a törvény azon pontja, amely szerint az árfolyamgát védelmét maximum 2017. június 30-ig lehet igénybe venni − a júniusban bejelentkezők számára így csak 4 évre szól a védelem. Szász Károly PSZÁF-elnök úgy változtatta volna meg a szabályokat, hogy a belépés mellett a végső határidő is kitolódott volna, így biztosítva, hogy mindenkit 60 hónapon keresztül illessen meg a védelem. Rogán szerint elképzelhető, hogy a Magyar Bankszövetség vitatja majd az elképzelést, ám szakértők megjegyzik, azzal, hogy a program véghatáridején nem változtattak, vélhetően kisebb lesz a "lázadozás".

Az árfolyamgátba márciusig 150 534-en léptek be, ez az érintettek harmada, vagyis érdemben a közös reklámkampánynak köszönhetően sem nő az érdeklődés. Miután a bankok első számításai 50-60 százalékos részvétellel kalkuláltak, nagyobb gondot a végtelenített bejelentkezés aligha okoz majd.