A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a devizahiteles törvényben rögzített hét alapelvből különösen az átláthatóság és a szimmetria elvének nem feleltek meg a bank általános szerződési feltételeiben (ászf-ben) leírt kikötések, ezért azok tisztességtelenek voltak.

A nyáron elfogadott, devizahiteleseket megsegítő törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Ezen elvek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.

A felperes Budapest Bank jogi képviselője a csütörtöki tárgyalás kezdetén azt igyekezett bizonyítani, hogy a bank által nyújtott hitelek devizahitelek voltak, nem pedig devizaalapú hitelek, és így nem tartoznak a devizahiteles törvény hatálya alá.

A bíróság szerint a felperes pénzintézet általános szerződési feltételei alapján nem követhette az ügyfél, mi indokolta egyes esetekben a kamatemelést, vagy a díjak és költségek növelését.

Azokat az árazási elvekben rögzítette a bank, a fogyasztói szerződést aláíró ügyfél azonban nem ismerhette, mit tartalmaznak tételesen az árazási elvek, így az ászf-ek nem tettek eleget az átláthatóság elvének, és a szimmetria elvének sem, mert csak a kamatok és költségek emelésének okait sorolták fel, a csökkentés esetleges indokait nem.