Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, s e vidékeken épültek ki a legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között - írja a HVG a legutóbbi (2016-os) kis népszámlálás időközben megjelent adataira hivatkozva.

A rendszerváltást követő évtizedek így is jelentős változást hoztak a magyarországi lakosok iskolai képzettségében: a szakmai oklevéllel büszkélkedők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké pedig megháromszorozódott, miközben a diplomásoké csaknem a hatszorosára emelkedett.

Az érettségizettek vannak a legtöbben

A népesség 20 százaléka számít jelenleg általános iskolát végzettnek, 18 százalékának van szakmunkás-bizonyítványa vagy szakiskolai oklevele. A legtöbben - 28 százalék - érettségizettnek mondhatják magukat, miközben a teljes lakosságon belül 18 százalék a diplomások aránya.

Hol vannak a szakmunkások?

A szakmunkások aránya viszont csökkent itthon a rendszerváltást követően. A 15-19 éves korosztályban azonban e folyamat 2011-ben (az állami oktatás preferenciáinak újragondolását követően) megállt, s az utóbbi fél évtizedben a KSH már 2,4 százalékpontos növekedést regisztrált - olvasható a cikkben.

A legfeljebb szakmunkás végzettségűek aránya pillanatnyilag Budapesten messze a legalacsonyabb (11 százalék), míg három dunántúli és egy alföldi megyében - Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun - a legmagasabb (25-27 százalék).

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nemcsak az egyetemet és a gimnáziumot végzettek aránya szerint tartozik a sereghajtók közé, de a szakmunkás-bizonyítványt és szakiskolai oklevelet szerzettek aránya is elég alacsony (nem éri el a 23 százalékot) - áll a hetilap cikkében.

A kép forrása: Pixabay.