Reális cél, hogy 2030-ra akár 30 százalékkal is csökkenhet a tüdőrákos betegek halálozása Magyarországon, ami köszönhető a dohányellenes intézkedéseknek, a terápiás paletta fejlődésének, valamint a magas kockázatú csoportok szűrésének – mondta Bogos Krisztina, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetőségi, elnökségi tagja egy sajtótájékoztatón.

Az esemény apropója egyrészt az volt, hogy november a tüdőrák ellen küzdelem hónapja, másrészt pedig az, hogy a héten Budapesten tartják a Közép-európai Tüdőrák Konferenciát, ahol markáns fordulatot jelző epidemiológiai trendekről számoltak be. 

Az MSD HUN-CANCER-EPI programjának friss elemzése szerint 2011 és 2019 között a 40–59 éves magyar férfiak körében a tüdőrák előfordulása mintegy 50 százalékkal csökkent, miközben a halálozás is évi 10 százalék körüli mérséklődött – mondta Kiss Zoltán, az MSD innovatív gyógyszervállalat adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.

Ez a pozitív tendencia hasonló intenzitással folytatódott a 2020-as évek elején is. Egyelőre nemek tekintetében az előremutató változás is elsősorban a középkorúakat, közülük is a férfiakat érinti, szemben az idősebb, főleg női populációval, ahol a tüdőrák statisztikák még emelkedést mutatnak.

A trend fenntartása érdekében a szakemberek – többek között – az alacsony dózisú CT-vizsgálaton (LDCT) alapuló szűrőprogramok országos kiterjesztését, komplex tüdőrák-stratégia elfogadását, valamint az alternatív dohánytermékek elleni fokozott fellépést szorgalmazzák, valamint kezdeményezik a Tüdőrák Koalíció létrehozását.

Vezető halálok világszerte, de nálunk is

A tüdőrák világszerte és hazánkban is vezető daganatos betegség. Magyarországon évente közel kilencezer új beteget diagnosztizálnak, és csaknem ugyanennyi beteget veszítünk el tüdőrák miatt. A tüdőrákos betegek ötéves túlélési aránya jelenleg 18 százalék, ez pedig azt jelenti, hogy a diagnózist követő öt év elteltével ötből csak egy beteg van életben. 

A magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető. 2024-ben kilencezer új tüdőrákos beteget regisztráltak Magyarországon, a diagnóziskor a beteget 55 százaléka már négyes stádiumban volt. Csupán a betegek 25 százalékát tudták megoperálni – mondta Gálffy Gabriella, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.

A tüdődaganatos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganat statisztikák közé tartozott, ami egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének, valamint az egyre korszerűbb terápiás palettának köszönhető.

Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is: esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között

– mondta Gálffy Gabriella. 

A rizikócsoportra kell fókuszálni

A tüdőrákszűrés nem egyenlő a mellkas szűréssel – hangsúlyozzák a tüdőgyógyász szakorvosok. Persze 40 év felett mindenkinek ajánlott a tüdőszűrés vagy tüdőröntgen évente egyszer, de ahhoz, hogy a rákstatisztikák tovább javuljanak a tüdőszűrés helyett a tüdőrákszűrést  – az alacsony dózisú CT-t vizsgálatokat – kellene a népegészségügyi szűrővizsgálatok közé beemelni. 

A rettegett betegség kiszűrése és gyógyíthatóvá tétele Magyarországon több nemzetközi és hazai kezdeményezésű program keretében elérhető volt már 2013 óta. 2019-re alakították át az alacsony dózisú LDCT-szűrést a magas rizikócsoport számára. Akinél tüneteket, panaszokat okoz a betegség, ott már korlátolt az életkilátás, az életminőség biztosítása – tette hozzá Bogos Krisztina. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a korai diagnózissal 26 százalékkal csökkenthető a tüdőrák okozta halálozás.

Bogos Krisztina hozzátette, hogy múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a nem kissejtes tüdőrák szakmai irányelve, a betegúttól a diagnosztikáig, a terápiától az életvégi ellátásig tartalmaz irányelveket arról, hogy hogyan kell a tüdőrákos betegekről gondoskodni. 

Kapcsolódó

Fejlesztésre, innovációkra van szükség

A magyar tüdőbetegek diagnosztikai ellátásában azért vannak nehézségek – erről Pápai-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke beszélt. Korábban szövettani mintavételre egy friss betegnél akkor volt szükség, ha műtétben nem gondolkodhattak az orvosok, de a terápiához fontos volt a szövettani meghatározás. Jelenleg a korai stádiumú műtétre szoruló betegnél is érdemes szövettant venni és olyan terápiát adni, ami meggátolja, hogy a műtét után kiújuljon a betegség. Nagy nehézséget okoz sok esetben a szövettani mintavétel, mert a kórházak egy részében nem adottak a lehetőségek, nem állnak megfelelő bronchoscop eszközök rendelkezésre – sorolta a problémákat Pápai-Székely Zsolt.

A két centiméternél kisebb perifériás árnyékoknál a hagyományos módszerekkel 30 százalék a találati pontosság, míg a perifériás ultrahanggal akár 60-80 százalék is lehet az eredményesség, ebből viszont kevés van az országban.

A legelőremutatóbb megoldás a robotsebészeti mintavételi lehetőség, de ez egyelőre még csak álom Magyarországon. Úgy fogalmazott, hogy komoly diagnosztikai kihívásokkal állnak szemben a tüdőgyógyászok, azért hogy jó eredménnyel tudják az elváltozásokat megtalálni és diagnosztizálni, de ahhoz, hogy elérjék a nemzetközi standardok szerinti 80-90 százalékos szövettani, mintavételi arányt, komolyabb technológiára is szükség van – hangsúlyozta Pápai-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. 

Fel kell gyorsítani a gyógyszerbefogadást

A tüdőrákos betegek esetében a terápiák a kétharmadát érik el finanszírozottan, és a betegek egyharmadánál van szükség egyedi méltányosság keretében engedélyezett terápiára – válaszolta az Economx kérdésére Gálffy Gabriella, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) folyamatosan tárgyalnak az új terápiák befogadásáról. A cél az, hogy a betegek számára a leghatékonyabb személyre szóló terápiát tudják biztosítani. Napirenden van az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása a tüdőrák korai stádiumában, valamint az antitest-gyógyszer konjugátumok (ADC-k), illetve a már fázis III. vizsgálatokban szereplő mRNS-alapú vakcinák bekerülése a terápiás eszköztárba. 

A Tüdőrák Koalíció 2030-ig a kiemelt feladatok közé sorolta a primer prevenciós programok további erősítését, beleértve az alternatív dohánytermékek használatának visszaszorítását. Fontos az LDCT-szűrés országos bevezetése a magas kockázatú csoportok számára. Valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy szükség van korszerű diagnosztikai módszerekre a mindennapi gyakorlatban.

A betegutak, a multidiszciplináris ellátás és a pszichoszociális támogatás egységes, országos szintű megerősítését is hangsúlyozták, valamit a fenntartható finanszírozási modell kialakítását a bizonyítottan hatékony innovatív terápiák mielőbbi hazai hozzáféréséhez.